Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: ez a nemzeti kincsünk ebben a parlamenti ciklusban a rendszerváltás óta a legintenzívebb és legeredményesebb időszakát zárja a hadfelszerelés, az infrastruktúra, a személyi állomány, a feltöltöttség szempontjából.
A honvédséget ma már ismét tisztelet és megbecsülés övezi, társadalmi láthatósága pedig az elmúlt években kiemelkedően nőtt - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, amíg a szomszédban nyílt fegyveres konfliktus zajlik, addig a szándékos vagy véletlen eszkaláció veszélye nagyon magas. A magyar kormány ezért minden tőle telhetőt megtesz a béke érdekében, mert a magyar emberek biztonsága az első.
Magyarország következetesen kiáll a józan békepolitika mellett, a nemzetközi fórumokon pedig azért dolgozik, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább. A tervezett budapesti csúcs és a Trump-adminisztráció határozott, béketeremtő fellépése erősíti Magyarország pozícióját - hangoztatta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, Magyarország ma már nem elszenvedője, hanem alakítója a körülöttünk zajló folyamatoknak. A Magyar Honvédség egyszerre három földrészen, tizenkét országban, tizenöt misszióban, csaknem ezer emberrel teljesít szolgálatot.
A tárcavezető külön szólt a Nyugat-Balkánról, ahol magyar katonák garantálják, hogy a térségben ne térjen vissza a háború logikája.
Hangsúlyozta a jelentőségét az afrikai szerepvállalásunknak is, amely a problémák megoldását, a közösségek helyben maradását, és ezáltal a migráció visszaszorítását szolgálja.
Kitért arra, hogy a magyar légierő idén negyedik alkalommal vett részt a balti légtérrendészeti feladatokban: négy hónapon át, négy Gripennel, huszonkét éles riasztással, nyolcvanhét gyakorlóriasztással és több mint négyszáz repült órával öregbítette Magyarország jó hírnevét - áll a Honvédelmi Minisztérium közleményében.