XIV. Leó pápa misét celebrál a római Szent Szabina-templomban hamvazószerdán, 2026. február 18-án. A hamvazószerda a kezdete a negyvennapos böjtnek, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg. MTI/EPA-ANSA/Giuseppe Lami
A nagyböjti időszakot megnyitó szertartáson XIV. Leó pápa a papok és hívők fejére szórt hamut a lángokban álló világ, a háborúk miatt megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog és a népek közötti igazságosság pora súlyának nevezte, "egész ökoszisztémák és az emberek közötti békesség hamujának, a kritikus gondolkodás és az ősi helyi bölcsesség hamvainak, annak a szentségnek a porának, amely minden teremtményben lakozik".
Az egyházfő úgy vélte, a húsvétot megelőző negyvennapos időszaknak ma is közösségépítő üzenete van, annál is inkább, mivel "tudjuk, hogy egyre nehezebb egybefogni az embereket, és éreztetni velük, hogy közös népet alkotnak, nem nacionalista és nem agresszív módon, hanem olyan közösségben, amelyben mindenki megtalálja saját helyét".
A májusban megválasztott XIV. Leó pápa első alkalommal vezette a hamvazószerdai szertartást, Ferenc pápát követve, aki a római Aventinus-dombon mutatta be az egyházi naptárban ilyenkor szokásos misét.
Elődjéhez hasonlóan XIV. Leó a Szent Anzelm-templomban tartott imádság után bűnbánati körmenetet vezetett a közeli Szent Szabina-bazilikába, ahol hamvazással egybekötött misét mutatott be. A szertartáson huszonöt bíboros és húsz püspök vett részt.
A pápa fejét elsőként Angelo De Donatis bíboros, főpenitenciárius hintette meg hamuval, majd a pápa meghamvazta a bíborosokat. A hamu a tavalyi virágvasárnapon még Ferenc pápa által megáldott, majd elégetett olajfaágakból származott.