"Sűrű hetünk van. Kedd este még Korda Györggyel megalapítottuk az Ulti Digitális Polgári Kört, tegnap Donald Trumppal megalapítottuk a Béketanácsot, és ma itt megalapítjuk a Liszt Ferenc repülőtér harmadik terminálját" - fogalmazott Orbán Viktor.
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épületkomplexumának ünnepélyes alapkőletételén 2026. február 20-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Felidézte: alig húsz éve esett meg "az a csúfság", hogy az akkori kormány eladta az "ország aranytojást tojó tyúkját", a repülőteret, ráadásul egy olyan külföldi befektető csoportnak, amely nem a reptér átfogó fejlesztését, hanem a rövidtávú nyereséget tartotta a legfontosabb céljának.
Ezért el is maradtak a fejlesztések, beindult az ingatlanpanama, nem jött létre a reptér és a városközpont közötti vasúti összeköttetés, az akkori befektetők megelégedtek egy nemzetközi viszonylatban közepes méretű és közepes jelentőségű reptérrel - tette hozzá a kormányfő.
Ugyanakkor hangsúlyozta: 14 év kitartó munka után, 2024-ben, az állam ismét többségi tulajdont szerzett a magyar repülőtérben, és ehhez találtak egy kiváló francia partnert, a Vincit, amely évtizedes tapasztalattal rendelkezik az üzemeltetés és a fejlesztés területén.
Jelezte: tavaly rekordot döntött és elérte a 20 milliót az utasforgalom, valamint 331 millió euró jövedelmet termelt a reptér, ami negyedével több a tervezettnél, ez pedig azt jelenti, hogy a beruházás a vártnál két évvel hamarabb térülhet meg.
A két legfontosabb fejlesztés már folyamatban van - folytatta, emlékeztetve arra, hogy koncessziót írtak ki a repteret a Nyugati pályaudvarral összekötő vasút megépítésére, most pedig kezdődhet az új terminál felépítése is, ami egymilliárd euróba kerül.
Ezzel Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű fejlesztése itt valósul meg, úgy számolunk, hogy az évtized végére évente 25 millió utas fordul majd meg a budapesti repülőtéren - mondta Orbán Viktor.
Ha minden tervünk teljesül, az évtized végére a Liszt Ferenc repülőtér a régió legfontosabb kereskedelmi és turisztikai központjává is kinőheti magát - jelentette ki.
Ugyanakkor kiemelte: a legnagyobb veszély a terveikre nézve maga a háború, mert blokkolja a gazdaságot, és a háborús szomszédság nem turistacsalogató dolog. "Ezért ebből a háborúból nekünk mindenképpen ki kell maradnunk, ezért fontos, hogy minden magyar állampolgár jól gondolja meg, hogyan folytassa Magyarország az életét április után" - figyelmeztetett.
"Egy dolgot biztosan mondhatok, amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és még jó néhány hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz és a magyar embereknek termel hasznot". "Ez a járat Budapestről indul és nem kér átszállást Brüsszelben" - fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, sok üzletet kötött már a magyar kormány nevében, nagyokat is, de az volt a legjobb megállapodás, amit a Vincivel kötött.
Kifejtette, ez a megállapodás nyitotta meg az utat afelé, hogy visszaszerezzék Magyarország egyetlen nemzetközi repterét, és ezzel kerülték el azt a csapdát, amit az állami tulajdon gyakorta magával hoz, hogy olyasmivel foglalkoznak, amihez nem értenek.
Úgy folytatta, az állam nem tud repülőteret működtetni, "a hivatal nem azonos a hozzáértéssel", ezért meg kellett találni azt a partnert, aki egy nagy értékű állami vagyont - annak értékét növelve - hajlandó és tud professzionálisan szolgáltatást nyújtani.
Hangsúlyozta: fontos a befektető, az állami tulajdon, a fejlesztési tervek, de a reptér jövője és sikere az ott dolgozók munkájának minőségén múlik.
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új épületkomplexumának időkapszulája az ünnepélyes alapkőletételen 2026. február 20-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Hozzátette, ha nem lennének Magyarországon olyan fantasztikus szakmunkások, mint amilyenek vannak a termelő és a szolgálató szektorban is, akkor semmilyen befektetés nem működne Magyarországon.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, "a mi előnyünk regionális, európai, sőt világösszefüggésben is, hogy nekünk vannak a világon (…) a legjobb, de mindenképpen a világ legjobbjai között jegyzett munkásaink, akik bármilyen vagyontárgyat képesek - legyen szó autógyártásról, reptérműködtetésről - világszínvonalon működtetni".
A Vinci cég vezetőihez szólva azt mondta, "mi nem egyszerűen befektetőként tekintünk rájuk, hanem befogadtuk őket".
Orbán Viktor elmondta, "mi gyanakvó népség vagyunk"; akit beengedünk, azt befogadtuk, akihez nincs bizalmunk, azt nem engedjük be. Ha egyszer már beengedtünk valakit, akkor az bent van a családban, bent van a nemzetben, bent van a közösségben, onnantól kezdve családtag - mondta.
Hozzátette, Nyugaton ezt fordítva csinálják: ott azokat engedik be, akiket nem kellene, akikre meg szükség lenne, azokat nem.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyar "szemmagasságban dolgozó népség". A magyarok sosem gyarmatosítottak, és sosem engedték, hogy őket gyarmatosítsák. "Mi nem nézünk föl a Jóistenen kívül senkire, és nem nézünk lefele se. Mi szemmagasságban tárgyalunk" - fejtette ki.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon mindenkinek van egy esélye arra, hogy kiderüljön, mit tud, milyen ember, milyen minőséget képvisel, milyen tervei vannak, és ha beválik, "akkor megmarad a barátság, ha nem, akkor elválunk egymástól". Magyarország ilyen értelemben nem egy komplikált ország: egyszerre van benne katolikus nagylelkűség és protestáns szigorúság - összegzett a kormányfő.