Győri Enikő, az MPEE elnöke, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) a nemzeti minimum megteremtéséért vitára bocsátott tizenkét pontos kiáltványának sajtóbejelentésén az MPEE budapesti székhelyén 2026. április 24-én. MTI/Máthé Zoltán
Győri Enikő, a Fidesz uniós parlamenti képviselője közölte: a kiáltvány tizenkét pontos, célja a nemzeti, társadalmi minimum megteremtése, és az egyesület által januárban indított ezerfős reprezentatív kutatás eredményei alapján készült.
A kutatás során arra voltak kíváncsiak, melyek azok az alapértékek, amelyekkel a magyar társadalom többsége azonosulni tud. A kiáltványt, amelyhez az egyesület honlapján bárki csatlakozhat, a pártoknak és a közjogi méltóságoknak külön is eljuttatják - mondta.
"Szeretnénk, ha a politika inspirálódna ebből a munkából, mert ha van társadalmi igény azokra az alapokra, amelyekben a magyarok egyetértenek, akkor a politikának ezt fel kell vállalnia". Ez lenne az útja annak, hogy "újrafoltozzuk a szétszakadt magyar társadalom és politika szövetét" -közölte Győri Enikő.
Hangsúlyozta: nem az volt a céljuk, hogy az egyesület határozza meg ezt a társadalmi minumumt, az emberektől várták, hogy elmondják, számukra melyek a legfontosabb alapértékek.
Az egyesület tájékoztatása szerint a nemzeti minimum egy politikai, kulturális alapmegállapodás, egyfajta íratlan társadalmi szerződés, amely azokat az alapértékeket és eljárásrendeket foglalja magában, amelyeket a politikai verseny szereplői ideológiától függetlenül magukra nézve is kötelezőnek ismernek el.
A Győri Enikő által ismertetett pontok között szerepel, hogy Magyarország ne vegyen része semmilyen háborúban, az állam kiemelt feladata a társadalmi béke megőrzése, az államnak a teljes magyar nemzetet kell képviselnie, a társadalom alapja a család, az egyének érdeke nem írhatja felül a közösségi érdeket és az is, hogy az iskoláknak egyaránt feladata az oktatás, a nevelés és a közösségépítés.
Ugyancsak szerepel a pontok között, hogy a kiszolgáltatottak védelme elsősorban az állam felelőssége, a vélemény "szent és szabad", amíg a mások méltóságát nem sérti, a közbeszéd legyen tiszta és a másik ember tiszteletén alapuljon, a rosszhiszemű, szándékos megtévesztés nem elfogadható és a közéletből el kell tűnnie, Magyarország munkaalapú társadalom, minden munkaképes embernek dolgoznia kell, a közpénzek felhasználása pedig legyen átlátható, a korrupcióval szemben zéró toleranciát kell tanúsítani.
Ahogy az elnök jelezte, a legerősebb támogatottságot és egyben a legszélesebb társadalmi konszenzust a korrupcióval szembeni zérő tolerancia, a közbeszéd tisztelet alapú normája, a békepreferencia, a nemzet védelmének elve és a megtévesztő kommunikáció elutasítása kapta.