Kiss Krisztián, az intézmény vezetője köszöntőjében megfogalmazta, jó látni, hogy hétköznap, munkanapon is ennyi embert vonz a költészet, az irodalom. Hozzátette, Ajkarendek lakossága kultúrakedvelő, így bármikor tartanak rendezvényt, mindig telt ház van. Németh Róbert saját versei felolvasása előtt elmondta, hogy különös érzés volt belépni abba a művelődési házba, ahol iskolásként gyakran szerepelt az osztálytársaival. A színpadon most ugyan egyedül áll, de jóleső érzés látni, hogy több egykori diáktársa ül a nézőtéren. Magáról elmondta, hogy az általános iskola után nyelvi gimnáziumban folytatta tanulmányait, Pécsen német nyelvtanári diplomát szerzett. Úgy tűnt, ő is tanár lesz, mint szülei, akik az ajkarendeki iskolában oktattak, de az élete másként alakult. 
A műsor gyermekversekkel kezdődött, amelyben két, szavalóversenyre készülő kislány, Kovács Boglárka és Kovács Nóra mondta el Németh Róbert egy-egy versét. Szavalatuk jutalma nagy taps és könyvjelző volt. A gyermekverseket a szingliknek, majd a párkapcsolatban élőknek írott költemények követték. A szerző egykori diáktársai is olvastak fel műveket, majd újabb két néző lépett a színpadra, akik a rímek alapján kitalálták a versből hiányzó szót. A szerző két megzenésített versét adta elő Daragó Gabriella, Kiss Krisztián, Hargitai Csilla és Major Attila.
A versek mindegyike a költő optimizmusát tükrözi, az életről, a valóságról szól, amelyben történnek rossz dolgok, adódnak nehézségek, de a vége mindig az, hogy a bajok ellenére az élet szép és élvezetes. Mint megfogalmazta, hogy ő hisz abban, a nehézségek sem hiábavalóak, mert tanítanak bennünket. Németh Róbert több száz verset írt, négy kötete jelent meg, és jelenleg készíti az ötödiket.
Tisler Anna