Navracsics Tibor azzal kezdte: reményei szerint adatokkal szolgálhat Veszprém vármegye, illetve az egész Dunántúl és az ország jövőjéről zajló beszélgetéshez. De melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák a jövőbeni fejlesztési irányokat? A miniszter mutatott az Acticity kivetítőjén egy táblázatot, melyből az egyes magyarországi régióknak az Európai Unió átlagához való fejlettségét lehetett kiolvasni. Azt, hogy az egyes régiók hogyan teljesítenek az európai uniós tagságunk kezdete óta az elmúlt húsz évben.
Azt mondta, két okból tartja fontosnak ezt a táblázatot: az egyik, hogy miközben nagyon nagy területi különbségek jellemzik az országot, eltérő ütemű felzárkózási folyamat vagy fejlődési folyamat figyelhető meg. 2004 és 2010 között a legtöbb régió egyáltalán nem fejlődött, stagnált, vagy csak egy százalékpontot tudott javítani, kivéve Budapestet, amely már akkor is dinamikusan növekedett és húzott el az Európai Unió átlagától. 2010 után ez a felzárkózási folyamat bizonyos mértékben dinamizálódott, azaz van egy gyorsuló felzárkózási folyamat, amelyet a koronavírus-járvány egy kicsit visszavetett, különös tekintettel a Nyugat-Dunántúlra, de ez az egyre gyorsabb ütemű felzárkózási folyamat az Európai Unió átlagához mégis folytatódik.
A másik ok pedig az, hogy valójában két Magyarországot látunk. Navracsics Tibor szerint az egyik Magyarországot úgy hívják, hogy Budapest, és rendkívül sikeres, hiszen a 2004-es 129 százalékról 2022-ben 158 százalékra húzott el az Európai Unió átlagától. A másik Magyarországot pedig úgy hívják, hogy a Budapesten kívüli Magyarország, és azt mondhatjuk, hogy mérsékelten sikeres, hiszen itt a legfejlettebb régió, a Közép Dunántúl is mindössze az Európai Unió átlagos fejlettségének 71 százalékát éri el.
Navracsics Tibor: Budapest semmit nem tesz jelen pillanatban a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatásáért
– Örülünk Budapest sikerének, és nem annyira örülünk annak, hogy a többi régió nem ennyire sikeres. De a másik következtetés az, hogy Budapest nélkül a régiók is csak korlátozott dinamikát tudnak felmutatni, és nagyon úgy tűnik, hogy Budapest semmit nem tesz jelen pillanatban a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatásáért. Ezért is indítjuk el a Versenyképes járások programot január elsejétől, amely nem kis politikai ellenállást vált ki, ám csak úgy tudunk a területfejlesztésnek és a felzárkózás dinamikájának is új lendületet adni, hogyha a térségi együttműködésre helyezzük a hangsúlyt, vonatkozik ez akár Budapestre, akár a járásszékhelyekre, akár a vármegyeszékhelyekre – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Egy másik ábra azt mutatta, hogy a közép-európai régióban hol helyezkednek el a magyarországi térségeink. Látható, hogy Budapest előtt van Varsó, Bukarest és Prága, míg Bécs és Pozsony mögötte.
Versenyhelyzetben
– Egyrészt Budapest is versenyhelyzetben van, másrészt pedig még a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl számára is szinte elérhetetlen messzeségben van például Burgenland tartomány, amely Ausztriának a legkevésbé fejlett, legkevésbé gazdag tartománya. Azt is láthatjuk sajnos, hogy az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió nemcsak a közép-európai sereghajtók között van, hanem általában az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik. Nem egyedül, hiszen itt a környező országok mindegyike legalább egy olyan régiót kénytelen felmutatni, amely az Európai Unió legszegényebb régiói közé tartozik – jegyezte meg Navracics Tibor.
Magyarországra áttérve Navracsics Tibor arról beszélt, a 2022-es adatok szerint a balatonfüredi járás az, amelyik a legerősebb mutatókkal rendelkezik, és jól kirajzolódik, hogy mellette az almádi és a veszprémi járás, szűkebb értelemben pedig a veszprémi városkörnyék, városövezet az, amelyik viszonylag jó mutatókkal rendelkezik. A vármegye északi és nyugati része ennél sokkal gyengébb, és sokkal inkább a Dél-Dunántúlra jellemző mutatókkal rendelkezik.
Három területi egység emelhető ki
Ha megnézzük a vármegyei szinten a gazdaság, az egy főre eső nemzeti össztermék fejlődési ütemét 2004 és 2010 között, akkor három régió, három területi egység emelhető ki: a budapestiek, valamint Győr-Moson Sopron és Tolna vármegye az, ahol viszonylag dinamikusabb volt a fejlődés. 2010 és 2022 között robusztusabb növekedési adatokat láthatunk. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a Budapesten kívüli Magyarország legfejlettebb régiója a közép-dunántúli. Ez alapvetően Komárom Esztergom és Fejér vármegyének köszönhető, de Veszprém vármegye is hozzátette ehhez a magáét.
Navracsics Tibor szót ejtett eladásában arról is, hogy a jövő gazdasági fejlődése a ma oktatásában található meg.
– Abban, hogy a mai népességet milyen tudással, milyen készségekkel tudjuk felruházni, és hogyan tudjuk felkészíteni a versenyképesség vagy éppen a munkaerőpiac jövőbeni hányattatásaira – fogalmazott Navracsics Tibor. Aláhúzta: ha az érettségizettek arányát nézzük a népességen belül, akkor a veszprémi, a balatonfüredi és a balatonalmádi járás hármassága jön ki, itt a legmagasabb az érettségizettek aránya.
A veszprémi és a füredi járás kiemelkedik
A diplomások arányáról elmondta: itt is a veszprémi és a füredi járás emelkedik ki. Látszik, hogy a Balaton északi, északkeleti medencéje és partvidéke az, amely sokkal előnyösebb versenyképességi mutatókkal rendelkezik. Ugyanakkor mutatott adatokat, elöregedési indexet is, ami a Balaton térségében kifejezetten rossz, hiszen a régió rohamosan öregszik.
– Ahhoz, hogy ez a régió valóban egy dinamikusan növekvő gazdasági régió és kreatív régió legyen, ahhoz fiatalokra van szükségünk, iskolázottakra, diplomásokra, jó minőségű munkahelyekre, értelemszerűen jó közlekedési infrastruktúrára, jó megközelíthetőségre – sorolta Navracsics Tibor.
Egy másik térképen városgyűrűket láthatott a közönség, melyről az is kiderült, hogy a vármegye keleti vége már kvázi Budapest agglomerációs övezete, de Székesfehérváré mindenképpen. A mutatók szerint Várpalota nem Veszprémhez tartozik gazdaságilag, hanem Székesfehérvárhoz. A várpalotaiak már sokkal inkább Székesfehérvárra járnak be dolgozni, mint Veszprémbe. Kiemelte, Veszprém vármegyében az egy főre eső nemzeti össztermék a nemzeti átlag alatt van. Ezt Budapest elszívó ereje okozza, ami Székesfehérvárral együtt még erősebb. A vármegye északi részére nézve Győr elszívó ereje rendkívül erős lesz az elkövetkező években.
Szétszakadhat a vármegye
– Azzal, hogy Pápát gyorsforgalmi út köti össze Győrrel, hónapok kérdése, hogy Pápa ezernyi szálon kötődjön Győrhöz, sokkal inkább, mint Veszprémhez. A harmadik tényező, ami széttépheti a megyét, az a nyugati rész, aminek nincsen erős gazdasági központja. Olyan fejlesztési terveket kel kidolgoznunk, amely a vármegyét egységként kezeli, és lehetővé teszi, hogy ezek a térségek összenőjenek – mutatott rá a miniszter.
A Business Eminence 2024 kiadványt Simon Attila, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mutatta be.
– Új helyszín, új cím, új kreatív csapat, új kommunikációs tér, a következő évi üzleti tervezéshez használható adatbázisok, áttekinthetőség, a kor követelményeihez illeszkedő stílus, szöveg és ábrák elegáns aránya. Ezek jellemzik mostani kiadványainkat, és örülünk annak, hogy ez a kiadvány ebben a formában most meg tudott születni. Kiadványunk megjelenése is szemlélteti azt az innovatív új lendületet, ahogy kamaránk a térség vállalkozóinak érdekhordozójává kíván válni. A kamaránk híd szeretne lenni a piac, a vállalkozások és a kormányzati gazdaságpolitika között. Egy olyan platform szeretnénk lenni, amely közvetíti a vállalkozások gondolatait és véleményét az állami döntéselőkészítés során, egyúttal asszertív közös gondolkodással képes megtalálni a különböző érdekek közötti kompromisszumokat, és javaslatokkal képes segíteni – fogalmazott Simon Attila.
Előadást tartott Dégi Zoltán, a NAV igazgatója is, majd a kamara korábbi elnökét, Markovszky Györgyöt köszöntötték. A telt házas eseményen ünnepi műsort adott a Három Grácia hegedűtrió.
Juhász-Léhi István