A tanácskozás célja volt az is, hogy közös fejlesztéspolitikai stratégiát dolgozzanak ki, amely vonatkozik a meglévő helyzet hiányosságainak felszámolására és egyben a térség gazdasági dinamizmusának növelésére is. – A három város önmagában jelentős szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, hiszen ha a 25 megyei jogú város gazdasági erejét rangsorba állítjuk, akkor Székesfehérvár a harmadik, Veszprém a tizenkettedik, Zalaegerszeg pedig a tizennegyedik helyet foglalja el – mondta az esemény utáni sajtótájékoztatón Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. – Ez a térség, a Pannon-tengely, ha összefogásra, együttműködésre képes és hajlandó a jövőben, akkor egy olyan gazdasági erőforrásává válhat a magyar nemzetgazdaságnak, amely nemcsak az ország nyugati részét, de az ország egészét dinamizálhatja – húzta alá.
A miniszter szerint ehhez arra is szükség van, hogy az elmúlt években megfigyelhető elmaradásokat pótolják, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések területén. A közlekedési infrastruktúrában ide tartozik a vasúti közlekedés korszerűsítése, a Balaton északi partjának villamosításától kezdve a Budapest–Szombathely, illetve a Budapest–Zalaegerszeg közötti fővonalak korszerűsítéséig, a közúti közlekedési infrastruktúrában a 8-as út gyorsforgalmi úttá fejlesztésének folytatása, a 71-es, a 77-es és a 84-es út biztonságossá tétele, és elsősorban az M76-os út folytatása, hiszen a térségben Zalaegerszeg az egyetlen olyan nagyváros, amelyet nem köt össze gyorsforgalmi út a fővárossal, illetve az ország többi részével.
Három térség, közös munka
Aláhúzta, a közlekedési infrastruktúra hiányosságainak felszámolásához tartozik még a sármelléki repülőtér fejlesztése is, hiszen az M76-os gyorsforgalmi út fejlesztése lehetővé teszi azt, hogy a sármelléki repülőtér a gazdaság dinamizálásában is részt vehessen. Önmagában a közlekedési infrastruktúra lemaradásainak pótlása nem elégséges ahhoz, hogy ez a térség valóban ki tudja teljesíteni a benne rejlő lehetőségeket. Ezért a három térség szereplői közös munkát határoztak el, amelynek az a célja, hogy ez a régió a hagyományaihoz és egyébként földrajzi helyzetéhez méltó módon a magyar nemzetgazdaság erőssége legyen továbbra is, illetve egy dinamikusabb felzárkózás révén fel tudja venni a versenyt Burgenlanddal, illetve a térséggel határos, más országhoz tartozó régiókkal is.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kijelentette, a párbeszédben megjelenik az agglomerációs logika, az agglomerációk egymással való kapcsolatépítési lehetősége, ami még egy nagyobb régiót is magába foglalhat. – A versenyképes járások kérdésköre erre ad egy nagyon jó eszközrendszert, ugyanakkor késznek és képesnek is kell lennünk az együttműködésre – hangsúlyozta a városvezető. – Ez igaz a megyei jogú városok együttműködésére, a vármegyék együttműködésére és a térségi gondolkodásnak a magunk munkájában való megjelenítésében is – tette hozzá.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte, sokszor esünk bele abba a csapdába, hogy Zala vármegyét a fejlett nyugat-dunántúli régióhoz soroljuk, holott ha a statisztikai adatokat megnézzük, akkor azt látjuk: a nyugat-dunántúli régión belül az északi Győr-Moson-Sopron és a déli Zala között rendkívül nagy a különbség.
– Számos statisztikai adat alapján Zala vármegyében még nagyon sok fejlesztési feladatunk van annak ellenére is, hogy az elmúlt 14 esztendőben Magyarország kormányának segítségével számos fontos beruházást és fejlesztést valósítottunk meg, és Zalaegerszeg is egy jelentős utat járt be, ha az iparfejlesztés eredményeit nézzük – mondta. Hozzátette, a 21. században külön-külön ezek az európai léptékben kisvárosnak számító települések már nem tudnak jelentős eredményt elérni. Ezért szükség van a hálózatos együttműködésre és gondolkodásra.
A házigazda város, Veszprém polgármestere, Porga Gyula azzal kezdte: az együttműködés a térségi közös gondolkodásról, illetve annak kézzelfogható eredményéről viszonylag közeli példával tud szolgálni, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa programban 116 település vett részt.
– Ez egy jó előkép, hogy miként tudunk közösen gondolkodni önkormányzati szereplőként. Próbáltunk egy mintát bemutatni, hogy egy térségben hogyan lehet megtalálni azt a közös értéket, ami nem elválaszt bennünket egymástól, hanem összeköt – mondta. Hozzátette, Veszprémben, amikor a jövőképet formálják, akkor európai mércével próbálják helyüket a városi rangsorban meghatározni, mert nem feltétlenül magyarországi versenytársaik vannak, hanem európaiak. – Hiszek abban, hogy képesek és alkalmasak vagyunk arra, hogy ebben a versenyben, az európai megmérettetésben is helyt tudunk állni – fogalmazott Porga Gyula.
Juhász-Léhi István