Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, azért kezdeményezték a találkozót, hogy közösen kitalálják: hogyan lehetne a Bakony–Balaton régiót továbbfejleszteni a kreativitás területén?
– Kreativitásról akkor lehet hosszú távon beszélni, hogyha elegendő számú okos, jómódú ember és elegendő számú munkahely áll rendelkezésre arra, hogy magas költésekkel lehessen kultúrát és minden egyebet finanszírozni. Ehhez nagyon fontos az, hogy egy olyan egyetem legyen a térségben, mint a Pannon Egyetem. Az egyetem fenntartásáért felelős alapítvány elnökeként öröm számomra, hogy az elmúlt évhez képest növekedett a felvehető hallgatók létszáma. Van egy középtávú és egy hosszú távú együttműködési szerződésünk a magyar állammal, így a tavalyi 1400 hallgatóhoz képest idén 1700 hallgatót vehetünk majd fel. Ezek csak az államilag finanszírozott hallgatók – fogalmazott Birkner Zoltán.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentette, a Pannon Egyetem a térség meghatározó szellemi műhelye, és ahogyan az európai tendenciák is azt diktálják, nem csupán szellemi műhely, hanem szándékaik szerint az itteni gazdaság egyik motorja lehet.
– A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa-évad lendületét úgy kívánjuk megőrizni, hogy egy kreatív régió felépítésébe kezdünk, amely több szinten, több formában alakul. Van egy bakony–balatoni együttműködés, van egy Székesfehérvár–Veszprém–Zalaegerszeg várostengely-együttműködés, amelyeket úgy próbálunk megjeleníteni, hogy az hosszabb távon is egy fenntartható gazdasági szerkezetet adjon itt élőknek. Ebből a szempontból különösen fontos a Pannon Egyetem szerepe, hiszen elvégzi a értelmiségi utánpótlásképzést és a társadalmi mobilitást is biztosítja. A környékbeli tehetséges fiatalok számára olyan érvényesülési lehetőséget teremt, amely más úton nem lenne megoldható – sorolta a miniszter.
Hangsúlyozta, az egyik legfontosabb lépés volt az elmúlt években az ajkai kampusz megnyitása. Hozzátette, a Pannon Egyetem sok mindent tud tenni annak érdekében, hogy a kreatív régió megvalósuljon az értelmiségképzés, az informatika, a műszaki tudományok képzése és a társadalmi felelősségvállalás átadása révén. A miniszter számít a Pannon Egyetemre, amely az itteni térség egyetemeként, a kutatásokban, a képzésben és általában az adatfeldolgozásban, adatgyűjtésben is meghatározó szerepet tud játszani.
Szerinte emellett olyan kulcsfontosságú ágazatok felépítését is tudja segíteni, mint az ipari formatervezéstől kezdve az informatikán keresztül egészen a vállalkozások inkubálásáig és támogatásáig.
Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora úgy vélte, az egyetemnek jelentős szerepet kell betölteni egy régiónak a gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezt a szerepet nagyon jól definiálja az UNESCO, amely a kreatív városok stratégiai fejlesztési programját is megfogalmazza. Ennek szellemében fejlődik igazából, mondhatjuk, már évtizedek óta Veszprém, amely 2019 óta tagja a Kreatív Városok Hálózatának.
– Kreatív város alatt egy olyan szervezési modellt értünk, amelyben a kreativitást, a kreatív iparágakat gondoljuk a fenntartható fejlődés alapkövének. Ez egy alapfontosságú terület, és ez a fajta gondolkodásmód abszolút közel áll a Pannon Egyetemhez, hiszen olyan kutatási, oktatási tevékenységet végzünk, amellyel felkészítjük a kollégáinkat és a velünk együtt dolgozó gazdasági és társadalmi szervezeteket, hogy a saját hatékony fejlesztésüket a fenntarthatóság jegyében fogalmazzák meg – mondta a rektor.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, 2030-ra élhetőségben az európai elithez szeretne tartozni a város, ami óriási vállalás.
– Amikor ezt a vállalást és a stratégiát megfogalmaztuk, abban a tudatban tettük, hogy tudtuk: nem vagyunk egyedül, hiszen ez egy olyan kihívás, egy olyan cél, amit az erős, helyi szereplők nélkül nem fogunk tudni teljesíteni. Ezek az erős, helyi szereplők
a Pannon Egyetem,
a helyi vállalkozások,
illetve a város önkormányzata.
A három szereplő tudatos, egyirányú gondolkodására van szüksége – mutatott rá a városvezető.
A program meghirdetésének kezdetétől a Pannon Egyetem mellettük állt az elképzelésben. Rámutatott, a vállalkozóknak itt is jelentős szerepük van, hiszen számos szolgáltatást nem a városnak, hanem vállalkozóknak kell biztosítani. A harmadik elem pedig a társadalmi tőke, ami a város aktivitásából fejlődik ki. Megjegyezte, fontos az egyetem aktivitása mellett az is, hogy anyagilag stabil bázissal tudnak elindulni, ami a Magyar Kormánynak köszönhető.
Juhász-Léhi István