A Fehérliliom Népfőiskola és a Nemzeti Művelődési Intézet hirdetett programot Közösségi Mesék címmel, a közösségépítés céljával. Falvak, városok, városrészek lakói írhatták meg a lakhelyük történeteihez, sajátosságaihoz kapcsolódó meséjüket, a magyar népmese stílusában. Így született meg összesen 75 közösségi mese. 
A meseprojekt keretében a vármegyék települései feltöltötték saját meséiket a közös felületre, mi pedig eldönthetjük, melyik a legjobb. Még április 21-ig tart a szavazás.
Veszprém vármegyéből négy település nevezett be a Közösségi Mesék versenyére:
Bakonyszücs,
Karakószörcsök,
Köveskál
és Sóly.
Mese a bakonyszücsi szűcs legkisebb fiáról
Savanyú Jóska fokosa – ez a bakonyszücsi közösségi mese címe. Szerepel benne természetesen a híres bakonyi betyár és a helyi szűcs legkisebb fia, aranyfürtös Jankó, aki nem akart beállni az útonálló bandájába. Szerepet kap a történetben a szücsi kálvária, egy nagy hal, egy teknő, több varázsgomba, egy boszorkány és a bájitala, azaz Felhő Mári is. A szerelem természetesen megold mindent.
A szörcsöki Rómeó és Júlia
A karakószörcsöki gyászos emlékezetű görbefa – ez a szürcsöki mese címe. Kiderül belőle, hogy az ördög hiába kereste Isten kalapját, amit itt felejtett nálunk, mert ez a Somló, a tanúhegy. Karakószörcsök pedig a világ közepe, de békéjéhez, az ördög átkának feloldásához szükség volt egy helyi pár szerelmére. Szét akarták őket választani, de szerencsére nem jártak úgy, mint Rómeó és Júlia.
Varázshordó, csodadézsa és a bűbájos méhkirálynő
Köveskáli törökverők – ez a köveskáli mese címe. A törököt a falubeliek a boszorkány ajándékai révén, furfangosan győzik le.
Karcsika szerencsét próbált és felvették a gimnáziumba
A sólyi mese Karcsikáról szól, aki elment szerencsét próbálni, miközben vitt magával egy titokzatos könyvet. Találkozott többek közt ordassal, járt a papírmalomban. Szorgalmasan dolgozott és a tudás lett a boldogsága kulcsa.
Rimányi Zita