A politikus kiemelte, hogy miközben a statisztikák szerint a Balaton Magyarország második leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója, lakóterületként, lakóhelyként az ország második legrosszabb helyzetben lévő térsége a demográfiai mutatókat tekintve Békés vármegye után. Ennek okáról azt mondta: a beköltöző népesség jórészt az idősebb korcsoportokból kerül ki, másfelől a fiatalok kénytelenek elköltözni a munkahelyek hiánya, illetve a számukra elérhetetlen árú ingatlanok miatt.
A jövő évben reményeink szerint olyan terveket tudunk megfogalmazni, amelyek a központi döntéshozók számára is fontos és támogatható célokat jelenítenek majd meg - fogalmazott.
A térség népességmegtartását, illetve a lakosság életfeltételeinek javítását szolgáló eddigi lépésekre példaként említette, hogy a régióban több mint száz szolgálati lakás létesül kormányzati támogatással, a szezonban szúnyoggyérítési program zajlott és beindult a balatoni iszapkotrás. A jövőben foglalkozni kell a közszolgáltatások kiegyenlítetlen terhelésével, mivel az üdülőrégióban a nyári szezon nagyon erős túlterhelést jelent a kommunális és a közlekedési infrastruktúra számára - mutatott rá.
A minisztérium a Balatoni Szövetséggel együtt azon dolgozik, hogy a finanszírozásban ismerjék el a települések amiatti többletköltségét, hogy a nyári szezonok többletigényét kielégítő infrastruktúrát kell biztosítaniuk - tette hozzá.
Óriási jelentőségű, hogy megkezdődött a tó rendszerszerű kotrása; a Balatoni Szövetség már kidolgozta a munkák következő lépését. A remények szerint sikerül ehhez költségvetési támogatást szerezni - mondta Navracsics Tibor.
A sajtótájékoztatón beszélt a közgyűlésen elhangzottakról is, miszerint sokan felvetették, hogy a nyugati medence mellett a keletiben is szükség lenne kotrásra, hiszen Balatonfűzfő, Balatonfüred és Balatonkenese térségében is van iszaposodás. A miniszter elsődleges feladatnak nevezte a tó nyugati medencéjének tisztítását, vagyis a keletire csak ezt követően kerülhet sor.
Pali Róbert, a Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a szövetség olyan regionális szervezet, amely önkormányzati alapon működik, érdekképviseleti és érdekharmonizációs feladatokat lát el. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nemcsak a 44 Balaton-parti településsel áll kapcsolatban, hanem a régió sok más településével is. A csütörtöki közgyűlésen megszavazott újabb csatlakozó önkormányzattal, a Zala nevű somogyi faluval 94-re emelkedett a tagság száma - tette hozzá.