A plébános úgy fogalmazott, az adventi idő folyamán fontos, hogy a lelkünket is megtisztítsuk. Advent első vasárnapja is tehát lelki készület.
Advent első vasárnapja – A hit fontossága
– Advent a várakozás ideje. A kifejezés eredete a latin Adventus Domini, jelentése magyarul: az Úr eljövetele. Ebből jön az advent elnevezés. Maga az advent szó tehát az eljövetelt jelenti. Bár a világ sokszor inkább az ünnepi vásárlásra és a külsőségekre helyezi a hangsúlyt, a keresztény ember számára ez az időszak elsősorban lelki készület – mondta a plébános.
A hajnali szentmisék – a régi időkben akár reggel öt órakor – máig az advent egyik legszebb hagyományát jelentik.
– Elméletileg ilyenkor illendő volna egy kicsit elcsendesedni. Ezt szolgálják a hajnali szentmisék is. Nagyon régen volt, ahol ötkor miséztek, de most a legtöbb helyen hatkor vagy fél hétkor kezdődnek a rorate misék. Ez egy lelki készület – mondja Cséry Gergő. Szerinte a nap kezdetén, amikor a világ még alszik, különösen könnyű megtalálni azt a fajta csendet, amely az adventi időszak lényegéhez tartozik.
A keresztény katolikus hagyomány három lila és egy rózsaszín gyertyát helyez az adventi koszorúra. Az első vasárnapon meggyújtott gyertya lila, és különleges jelentéssel bír.
Az első gyertya az ősszülők hitére, Ádámra és Évára utal, akiknek Isten először ígérte meg a Megváltót. Ez a gyertya a hit szimbóluma – mondja a plébános. – Az adventi gyertyák jelképrendszere minden évben segít abban, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljünk karácsony misztériumához: először a hit, aztán a remény, majd az öröm és végül a szeretet gyertyája lobban lángra.
Cséry Gergő hangsúlyozza, hogy az ünnepre való készületnek mindig vannak külső és belső dimenziói is. A külső készületet a világ természetesen jól ismeri: ilyenkor vásárlunk, díszítünk, ajándékokat keresünk. De a keresztény ember számára a legfontosabb mégis az, ami belül történik. – Amikor valakit ünneplünk, gondolkodunk azon, hogyan tudnánk meglepni. Keretet adunk az ünnepnek. A karácsonyi készületnél ugyanígy van, csak itt más az ünnepelt. Jó cselekedetekkel és az adventi elcsendesedéssel kell készülnünk Krisztus születésének napjára – mondja.
A plébános szerint az advent nem lehet ugyanaz, mint a hétköznapok, hiszen a hétköznapi rohanás nem alkalmas arra, hogy valóban átéljük az ünnepet.
– Fontos különválasztani a hétköznapokat az ünneptől. Nem jó, ha az ember a rohanásból esik be a karácsonyba – fogalmaz. Hozzáteszi, hogy a modern világ sokszor már novemberben ünnepi díszbe öltözteti a városokat, ami bár hangulatos, könnyen eltereli a figyelmet arról, hogy az ünnepre lelkileg is meg kell érkezni.
A plébános arról is beszél, hogy az ünnep lényegéhez hozzátartozik a lelki megtisztulás. A katolikus hívek karácsonyra készülve szentgyónást végeznek, leteszik bűneiket.
– „Boldog az a nép, amely tud ünnepelni” – olvashatjuk a Zsoltárok könyvében. Fontos, hogy a lelkünket is megtisztítsuk minden olyan dologtól, ami nem illik az ünnephez. Tudjunk megbocsátani egymásnak, elengedni a haragot, és elfogadni a bocsánatkérést – fejtette ki Cséry Gergő, aki úgy véli, a valódi ünnep nem a külsőségekben, hanem ezekben a belső, sokszor csendes döntésekben rejlik.
Haraszti Gábor