A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti, jövő évi bérmegállapodás aláírására érkezik a Karmelita kolostorban 2025. december 4-én. Mellette Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
A kormányfő ismertette: a minimálbér 11 százalékkal nő és 322 800 forint lesz havonta, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik és 373 200 forint lesz havonta.
Orbán Viktor jelezte: egy bizonyos szint fölé nem tudják vinni a gazdaság növekedését addig, amíg a "háború árnyéka itt van a fejünk felett", és súlyos hatással van Közép-Európára, valamint a német gazdasági övezetre.
Ilyen nemzetközi körülmények között még inkább felértékelődik, hogy nem a kormánynak kellett döntenie, hanem a felek megtudtak állapodni - mutatott rá, megjegyezve: nehezítette a megállapodást az is, hogy valójában egy korábban megkötött hároméves megállapodást kellett korrigálni.
Azért kellett hozzányúlni a megállapodáshoz - mondta -, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, és nem voltak tarthatóak azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek.
Orbán Viktor komoly bravúrként értékelte, hogy a felek a szerződésmódosításról megállapodásra tudtak jutni, értékelése szerint ehhez sokkal több akarat kell, mint egy szerződés létrehozásához.
Rámutatott: a kormány munkaadó is, és ágazati bérfejlesztéseket hajt végre, amelyek befolyásolták ezt a megállapodást. Tanárok, egészségügyi dolgozók, igazságügy, fegyverpénz, önkormányzati alkalmazottak, kultúra, szociális szféra - mind olyan területek, ahol 15 százalékos béremelés történik 2026-ban is.
Emellé jönnek az adócsökkentések, amelyek elsősorban a családok helyzetét javítják majd - tette hozzá. Kiemelte: a megállapodáshoz a kormány segítséget nyújtott részben adócsökkentésekkel, részben a kereskedelmi és iparkamarával kötött 11 pontos kis- és középvállalkozók számára nyújtott adókedvezményekkel.
Ez "elvitt a költségvetésből" 90 milliárd forintot, ezért nem volt lehetséges, hogy még járulékcsökkentést is végrehajtsanak, amit szeretettek volna, mert nem fért bele az észszerű költségvetési gazdálkodás kereteibe - mutatott rá.
Jelezte: nem mondtak le erről, de nem tudják az évet ezzel kezdeni.
A miniszterelnök, szintén a megállapodást támogató elemként, említette az első otthonteremtés háromszázalékos hitelprogramját, mondván, ez nem a bérekhez kapcsolódik, de oly módon összefügg vele, hogy a legtöbb ember számára a jövedelemszerzés célja a saját lakáshoz jutás, és ez a fiatalok esetében különösen így van.
Orbán Viktor gratulált a munkaadóknak és a munkavállóknak a megállapodás tető alá hozásáért, és hangsúlyozta: a kormány szívesen írja alá ezt, mert a megállapodás nem tér el a munkaalapú társadalom megteremtésének nagy tervétől, ami a kabinet lépéseit már 15 éve vezeti.
Emlékeztetett, hogy 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak és úgy értékelt: Magyarország a teljes foglalkoztatás állapotában van, ma már a munkaerő hiánya jelentősebb kihívás a gazdaság számára, mint a munkanélküliség.
Jelezte: jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, és jövőre 35 ezer engedélyt fognak kiadni vendégmunkásoknak.
Még így is marad 20-30 ezer olyan betöltetlen állás, amire egyelőre nem enged be a kormány külföldről vendégmunkásokat - tette hozzá.
"Abban reménykedünk, hogy Magyarországról tudjuk még ezt a 30 ezer helyet is föltölteni, tehát mi a foglalkoztatás további növekedésére számítunk" - mondta.
Ugyanakkor rámutatott: hiába vannak munkahelyek, ha az emberek úgy érzik, hogy a munkájukat nem fizetik meg, és az emberek általában úgy gondolják, hogy az elvégzett munkájuk értéke nagyobb annál, mint amennyi bért kapnak érte. Ezért folyamatos bérnyomás alatt élnek a munkaadók és az állam is, amely szintén munkaadóként lép fel - tette hozzá.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a piac Magyarországon elsőbbséget kapjon a bérek meghatározásában. Ezért van az, hogy a minimálbért Magyarországon, bár megtehetné, nem a kormány határozza meg, és ezért törekszik arra lassan húsz éve, hogy mindig a piacon szereplő felek állapodjanak meg a béremelésről - jelezte.
Orbán Viktor megjegyezte: a rémálmai közé tartozik, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem tudnak megállapodni egymással, és a végén a kormánynak kell hatalmi szóval eldöntenie, hogy mennyi legyen a minimálbér.
Előállhat még ilyen helyzet a jövőben, ez nem zárható ki, a jogszabályok erre a helyzetre is megnyugtató rendezést írnak elő, de nem egészséges, ha ez így történik - szögezte le.
Hangsúlyozta azt is: Magyarország az elmúlt tizenöt évben minimálbér-növekedésben az EU-átlag háromszorosát hozta. Felidézte, hogy 2010-ben a minimálbér 73 ezer forint volt, a garantált bérminimum pedig 89 ezer forint.
Kiemelte, a magyar gazdaságpolitika elmúlt tizenöt évben kialakított iránya, amely a munkaalapú gazdaság megteremtését szolgálja, fenntartható és fenntartandó.
Ez a megállapodás segít abban, hogy a munkaadók és a munkavállalók is úgy érezzék, a bérszabályozás a kormánytól függetlenül, a piaci viszonyok és a saját döntésük alapján alakult ki, valamint abban is, hogy a kormányt továbbra is el tudják fogadni, nem mint a bérek alakításába beavatkozó közhatalmat, hanem inkább mint gazdaságpolitikai partnert - jegyezte meg.
Az adott év január 1-jén érvényes bruttó minimálbérek (Ft/hó)
A miniszterelnök leszögezte: semmilyen kormányzati gazdaságpolitika nem lehet sikeres, ha azt nem támogatják a munkaadók és a munkavállalók. És az, hogy Magyarországon ma egy kifejezetten piacbarát, vállalkozásbarát, teljesítményelvű gazdaságpolitika van, csak azért lehetséges, mert a kormányt ezekben a célkitűzéseiben mind a munkaadók, mind a munkavállalók támogatják - mondta.
Minden esély megvan arra, hogy jó pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot - összegzett Orbán Viktor.