A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a színpadon a digitális polgári körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Kecskeméten 2025. december 6-án. Mellette Csiszár Jenő műsorvezető. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Orbán Viktor azt mondta: amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.
Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban - mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette: ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ukrajnai háború "nincs messze", és nem csak földrajzi okokból, hanem politikailag is közel van.
Közölte: az európai vezetők eldöntötték, hogy Európa háborúba megy. Erről döntés van, le is írták, el is mondják. Van az a hivatalos európai uniós álláspont, hogy 2030-ra az EU-nak készen kell állnia egy Oroszországgal megvívandó háborúra - mutatott rá, hozzátéve, hogy hadigazdaságot építenek, és azt nem építik két hónapra. Példaként említette, hogy átállítják a járműgyártást fegyvergyártásra, páncélozott eszközök gyártására.
Orbán Viktor arról is beszélt, van a háború előtti korszakok vizsgálatának egy tudománya, társadalomtudósok klasszikus felfogása szerint a háborús expanziónak négy szakasza van.
Az első, amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, ez megtörtént. A másik, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, és elvágják a gazdasági együttműködést, ezen is túl vagyunk. A harmadik, amikor jön a sorkatonaság és a hadigazdaságra való átállás, ebben van most Brüsszel. A negyedik már az összecsapás szakasza - sorolta.
A miniszterelnök megjegyezte: nem véletlenül tartanak háborúellenes nagygyűléseket, nem azért ez a neve, mert nem volt jobb ötletük, hanem azért, mert ez a veszély.
Az, hogy Magyarország elérje, hogy Európa kimaradjon a háborúból, olyan feladat, amin dolgozni kell, de tudatában kell lenni, hogy meghaladja az erőnket - jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta: itt leginkább imádkozni tudunk, hogy a Jóisten ne vegye el az eszét azoknak, akik jóval erősebbek.
Ha viszont nem lehet megakadályozni, hogy Európa belemasírozzon egy háborúba, akkor ki kell maradni a háborúból - mutatott rá a kormányfő. Emlékeztetett: nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból, "Tiszának sem sikerült és Horthy Miklósnak sem". Azt kell megértenünk, hogy miért nem, és ha mi ki akarunk maradni a következőből, azt hogyan kell csinálni.
"Ahhoz, hogy kimaradj a háborúból, erőre van szükség" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a gyengéket mindig beletolják a háborúba. Ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy Magyarországot erőssé tegyék gazdaságilag, politikailag, szuverenitásvédelmileg.
Erősnek kell lenni, figyelni kell a történelmet, tanulni kell belőle, és fel kell készülni arra, hogy ha valóban bekövetkezik az, amit szeretnénk elkerülni, hogy 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, akkor abból mi ki tudjunk maradni. Nem lesz egyszerű, lelkierő kell majd hozzá - hangsúlyozta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy végre olyan elnöke van Amerikának, aki "szívből utálja a háborút", és ezt kell nekünk, magyaroknak megragadnunk, hogy végre van egy nálunk jóval nagyobb szereplője a nemzetközi politikának, aki békét akar.
A kormányfő szólt arról is: nemcsak ahhoz kell erőt gyűjteni, hogy kimaradjunk a háborúból, hanem ahhoz is, hogy utána mi lesz. Rámutatott: "ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres".
A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj. Egy erős, nagyméretű ország, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét, de egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie - mondta.
Kiemelte azt is: buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, hozzátéve, arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat.
Vannak olyan kis szakértői munkacsoportok, amelyeknek az a feladatuk, hogy nézzék meg, mi nem működött jól az elmúlt 15, illetve 4 évben vagy min lépett túl az idő. Példaként említette a kormányzati szerkezetet, hangsúlyozva az előregondolkodás fontosságát.
Kitért arra is, hogy egyezkedik az amerikaiakkal, hogy milyen gazdasági együttműködés legyen a háború után.
Egyezkedik továbbá az oroszokkal is, hogyha megszűnik az egész szankciós rendszer, akkor kellő ütemben és jól, mi magyarok, mit és hogyan tudunk ebből hasznosítani. Jelezte: december elején Moszkvába utazik egy jelentős üzleti delegáció kifejezetten gazdasági együttműködési kérdésekről tárgyalni.
Előre kell gondolkodni, mert a háborúnak, ha a Jóisten megsegít minket, úgy lesz vége, hogy mi nem sodródunk bele, az amerikai elnök sikerrel jár, felszámolják a szankciókat és egy másik gazdasági térben találjuk magunkat. Most egy szankciós térben vagyunk, de ha az amerikai-orosz megállapodás megvan, a tér kitágul majd - mutatott rá.
A miniszterelnök azt mondta: Brüsszelben arra hivatkozva, hogy valami hibát találnak bennünk - jogállamiság meg ilyenek - mindenfajta súlyos szankciókat akarnak a nyakunkba vágni, amiket ha tudunk, kivédünk, időnként meg elszenvedünk. Közben ők ezekben az ügyekben sokkal rosszabbul teljesítenek, mint mi - jelentette ki.
Mindez Orbán Viktor szerint azt jelenti, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, és ennek komoly tétje van, eurómilliárdok.
Dobrev Klára, a DK elnöke azt a kérdést küldte a miniszterelnöknek, meddig mentegetik még a pedofilokat? A miniszterelnök azt felelte: "aki gyerekekhez nyúl, azt miszlikbe kell aprítani". Ugyanakkor azt is mondta: 2010 előtt, amikor a kérdező férje miniszterelnök volt, 80 pedofil volt börtönben, most 700. "Ki menteget itt kit?" - kérdezett vissza.
A Magyar Nemzeti Bank pénzeivel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy miután az ország átment a tervgazdaságból a piacgazdaságba, "mindennek van felelőse", "minden forintról szóló döntés mögött döntéshozók vannak", így nem lehetetlen kideríteni, hogy egy összeg kinek a döntésénél tűnt el.
Ezt ki kell deríteni, mindegy, hogy jobboldali, baloldali, fideszes, nem fideszes, akármicsoda. Az nem fordulhat elő, hogy bármelyik állami intézmény, ideértve a jegybankot is, nem tud az utolsó fillérig elszámolni - jelentette ki, hozzátéve, a most is zajló, szerteágazó vizsgálatok lezárultával annak, aki "hibát vétett, ki kell mérni azt, ami jár érte, nincs pardon".
A fejlesztésekről szólva a miniszterelnök megjegyezte, Kecskeméten elkerülő körgyűrű épült, 57 milliárd forintot fordítottak a városban útfelújításra, 4 új, 3 felújított bölcsőde, 9-9 óvoda és iskola korszerűsítése, a városháza felújítása az utóbbi évek eredménye.
Megemlítette: technikumra és a Kodály-intézetre is jelentős közpénzeket fordítottak Kecskeméten, a megyei vállalkozások 100 milliárdos hiteltámogatást kaptak, ennek közel egynegyede a városban működő cégekhez került.
Megkétszereztük Magyarország nemzeti vagyonát - jelentette ki Orbán Viktor, a gyarapodás jelképeként említve, hogy a 2010-es 3,5 tonnáról mostanra mintegy 110 tonnára növelték a jegybank aranytartalékát.
Nem mondhatom, hogy a mostani kurzus vagy kormányzat hibátlan lenne, azt sem mondhatom, hogy nem történnek néha olyan dolgok, amiknek nem szabad megtörténnie, de mindenkinek kimérem azt, ami jár. Tehát nem akarom azt mondani, hogy hibátlanok vagyunk, de azt nem fogadom el, hogy 15 év kormányzás után ne legyen nyilvánvaló mindenki számára, hogy ebben a 15 évben Magyarország gyarapodott. A családok is gyarapodtak, a vállalkozások is, és az egész nemzet, közösen is - fogalmazott.
Lehet ezt még jobban is csinálni, majd meg is mutatjuk, igen - tette hozzá Orbán Viktor.