Navracsics Tibor a lapunknak adott interjú elején elöljáróban elmondta: az elmúlt hónapokban térségi fórumok, önkormányzati egyeztetések, szakmai konferenciák, közösségi események és személyes találkozások sora jelezte – a Versenyképes Járások Program tapasztalataival együtt –, hogy a területfejlesztésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyi szereplők bevonása és a hosszú távú gondolkodás. Év végi beszélgetésünkben nemcsak az aktuális programokról esett szó, hanem az együttműködések tapasztalatairól, az elhúzódó beruházásokról, az egészségügyi fejlesztésekről, az élhetőség kérdéséről és az év személyes tanulságairól is.
Teljes térségeket formál a Versenyképes Járások Program
Az év egyik fontos eleme volt a 2025. január 1-jén elindított Versenyképes Járások Program, ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: a kormányzati munka nem kizárólag csak erről szólt. A program célja az volt, hogy a fejlesztések ne elszigetelten, hanem térségi szinten valósuljanak meg, figyelembe véve a járásokon belüli együttélés és gazdasági kapcsolatok valóságát. „A tapasztalat az, hogy nem egyetlen település fejlődik önmagában, hanem azok a térségek, ahol az önkormányzatok képesek közösen gondolkodni” – fogalmazott.
Hozzátette, a kezdeti időszakban azért voltak kérdések és bizonytalanságok, ám a járási fejlesztési fórumok fokozatosan valódi egyeztetési platformokká váltak. Több térségben nemcsak a pályázatok összeállítása történt meg közösen, hanem a települések közötti párbeszéd is erősödött, ami hosszabb távon is meghatározó lehet a fejlesztési döntésekben.
Külön hangsúlyt kapott az önkormányzatok partnersége. Ugyanis a program egyik legfontosabb alapelve az volt, hogy az önkormányzatok nem végrehajtóként, hanem partnerként vesznek részt a döntéshozatalban. A járási szinten megszületett projektlisták jóváhagyásakor a miniszter tudatosan nem élt a beleszólás lehetőségével. „Ahogy az önkormányzatok megszavazták és felterjesztették a projektlistákat, én azokat változtatás nélkül hagytam jóvá” – mondta Navracsics Tibor. Meglátása szerint ez a bizalmi gesztus sokkal többet ért bármilyen központi iránymutatásnál, és hozzájárult ahhoz, hogy a programot a helyi szereplők sajátjuknak érezzék.
Az együttműködés politikai szempontból is fontos tanulságokat hozott. Navracsics Tibor választókerületében eltérő pártállású és független polgármesterek vezetik a településeket: Ajkán szocialista, Tapolcán volt jobbikos, most független, Sümegen kormánypárti, Badacsonytomajon szintén független városvezetés dolgozik – sorolta a térség országgyűlési képviselője. Navracsics Tibor szerint ez a sokszínűség a gyakorlatban nem akadályt, hanem természetes együttműködési helyzetet jelent. A közös munka alapját minden esetben a települések iránti elkötelezettség adja, az ideológiai különbségek pedig háttérbe szorulnak a gyakorlati feladatok mellett. A miniszter hangsúlyozta: országgyűlési képviselőként alapvető kötelességének tartja, hogy minden település fejlődését segítse, pártállástól függetlenül.
Navracsics Tibor megjegyezte, a következő években a jelenlegi pályáztatási rendszer alapjai változatlanok maradnak, ugyanakkor hosszabb távon átalakulás várható. Külön városkörnyéki fejlesztési programok segíthetik majd a gazdasági központokat, míg célzott felzárkóztatási programok indulhatnak a belső perifériákon. Veszprém vármegyében ilyen térségnek számít többek között a Devecseri és a Sümegi járás, valamint a Tapolcai járás egy része, ahol megtalálható az ország egyik legszegényebb települése is.
Az év során ugyanakkor akadtak olyan beruházások, amelyek lassabban haladtak a tervezettnél. Ilyen az ajkai Torna-patak mederrendezése és városrehabilitációja, amely több milliárd forintos beruházásként több fejlesztési program összehangolását igényli. Pozitív példaként ugyanakkor az ajkai kórház fejlesztései emelhetők ki: az elmúlt négy évben mintegy 5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az intézményben.
A miniszter beszélgetésünk során más, kevésbé látványos, de hosszú távon meghatározó kérdésekre is kitért. Szóba kerültek a közigazgatás működésével kapcsolatos tapasztalatok, a térségek közötti különbségek csökkentésének nehézségei, valamint az a kihívás, hogy a fejlesztések valóban a helyi igényekre reagáljanak, ne pusztán statisztikai mutatók javítását szolgálják.
A fejlesztéspolitika mellett az élhetőség kérdése is hangsúlyosan megjelent az év során. Navracsics Tibor szerint az objektív mutatók és az emberek mindennapi közérzete gyakran nem fedik egymást. „Sokszor nem hiszünk magunkban, pedig rengeteg mindent meg tudnánk oldani, ha több bizalmat adnánk egymásnak” – fogalmazott. Úgy véli, a szemlélet és kultúraváltás lassú folyamat, de már érzékelhető jelei vannak, amelyben kulcsszerepet játszanak a családok, a helyi közösségek és a szerethető települési környezet.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter megjegyezte, az ünnepi időszak sem jelent teljes kiszakadást a közéletből, ugyanakkor ilyenkor több idő jut a családra és a feltöltődésre. Kiemelte, az év mérlege alapján egyértelmű tanulság rajzolódik ki: ahol sikerül az együttműködésre, a kölcsönös bizalomra és a helyi igényekre építeni, ott a fejlődés nemcsak gyorsabb, hanem tartósabb is lehet.
Seres Elizabeth