A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2026. január 5-én. A kormányfő mellett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j). MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
A kormányfő 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év, melynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.
Leszögezte: mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek.
A kezdődő új korszakot a miniszterelnök a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének.
Hozzátette: 2026 legfontosabb kérdése Európában a háború és béke kérdése, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.
Orbán Viktor hangsúlyozta azt is: a nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Azok az országok, amelyek képesek lesznek megfizethető forrást biztosítani az olyan új iparágaknak, mint a mesterséges intelligencia, az új korszak nyertesei lesznek - jelezte.
Hozzátette, Magyarország számára a feladat, hogy legyen erős ellátási láncunk, stabil infrastruktúránk és energetikai cégeink.
Kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlenségünk biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani. Ehhez meg kellett változtatni az eddigi energiapolitikánkat, és meg kellett jelennie a magyar cégeknek a világ számos pontján - jegyezte meg.
Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország jogi úton is védekezik, egyfelől mert ez visszaélés a jogalappal, másrészt mert az alapszerződés nemzeti hatáskörbe utalja az energiapolitikát.
Ezen felül politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen: próbálják elősegíteni, hogy 2027-re megszűnjön a háborús helyzet, ennek eredményeképpen pedig töröljék el a szankciókat.
Szólt arról is, hogy a jelenleg hatályos brüsszeli árszabályozás 20 százalékkal növeli az energiaárakat Európában, a készülő következő szabályozás pedig nagyobb áremelkedést hozna.
Orbán Viktor 2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg.
A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha létrehoznánk egy 10 ezer fős migránstábort - mondta.
A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt - szögezte le.
A kormányfő reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. Hozzátette, a fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának.
Sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem Ukrajnának küldött pénzügyi segélyekben nem vesz részt az ország, továbbá nem küld katonákat és fegyvereket sem - hangsúlyozta.
Kijelentette: "a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani".
A politikus az mondta, az Ukrajnának nyújtott hadikölcsön meggyőződése szerint átverés, mert azt soha nem fogják visszafizetni, helyesebb lenne, ha azt támogatásnak neveznék.
Úgy folytatta, nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. A hadigazdaságra történő átállás nem szolgálja a béke ügyét és a tagállamok gazdasági érdekét sem - rögzítette.
Magyarország kimarad ebből a hadigazdaságból, inkább "békegazdaságot épít", amely lehetőséget ad a fejlődésre - mondta, hozzátéve, ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal.
Orbán Viktor közölte, mivel Magyarország békegazdaságot épít, január 1-jétől olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek.
Ezek között említette egyebek mellett a családi adókedvezmény megduplázását, az anyák személyijövedelemadó-mentességének bővítését, a minimálbér emelését, valamint egyéb ágazati béremeléseket, a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését, a fix háromszázalékos hitelprogram folytatását, a fegyverpénz februári kifizetését, továbbá lakossági energiatárolási program meghirdetését.
A miniszterelnök úgy értékelt, ezek olyan intézkedések, amelyek közül egy végrehajtása is komoly bravúr lenne, így együtt pedig fantasztikus dolog, hogy egy megszorításokra épülő európai gazdaságpolitika kellős közepén Magyarország képes arra, hogy ezeket az intézkedéseket végrehajtsa.
A brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson - összegzett.
Orbán Viktor kifejtette, az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek: vagy a brüsszeli úton halad, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton halad, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz számára, lehetővé téve egy erősebb országot, erőssebb gazdaságot és jobb életet a magyaroknak.