Gulyás Gergely elmondta, a szerdai kormányülésen megvitatták a januári hideg miatt előállt helyzetet, megállapítva, hogy az operatív törzs tevékenységének egy lényeges része, ami a hóhelyzet miatt előállt nehézségek kezelését illeti, véget ért. Köszönetet mondott mindazoknak, akik ebben a munkában közreműködtek és emberfeletti teljesítményt nyújtottak, elsősorban a rendőröknek, a honvédeknek, a katasztrófavédelem dolgozóinak és a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. január 22-én. MTI/Máthé Zoltán
A nagy hidegnek következményei is voltak, az egyik ilyen a rezsiköltségek megnövekedése, 15 éve nem volt ugyanis hasonló hideg Magyarországon - hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány úgy döntött, hogy ennek a rendkívüli hidegnek a következményeit nem szabad a magyar családoknak megfizetniük.
A kormány célja, hogy senkinek ne kelljen emiatt magasabb fűtésszámlákat fizetnie. Lantos Csaba vezetésével munkacsoport jött létre, amely egy héten belül konkrét javaslatot tesz a kormánynak a rezsivisszatérítés részleteivel kapcsolatban.
Emlékeztetett: sokféle számlázási, illetve fűtési rendszer van, a cél az továbbra is az, hogy a családokat megvédjék a rendkívüli hideg időszak fűtésszámlákban megnyilvánuló következményeitől. A visszatérítés részleteivel kapcsolatban a kormány legkésőbb jövő szerdai ülésén dönt majd - jelezte.
Magyarországnak azon országok között van a helye, amelyek békét akarnak - jelentette ki azzal összefüggésben, hogy a miniszterelnök a nap folyamán aláírja a Béketanács alapokmányát.
Gulyás Gergely elmondta: felhatalmazást adtak a kormányfőnek a Béketanácsban való magyar részvétel szentesítésére, a csatlakozásról szóló dokumentumot Orbán Viktor csütörtökön alá is írja Davosban. Hangsúlyozta, a friss kormányhatározat is egyértelművé teszi "a téves híreket iparszerűen közlő médiumok" tájékoztatása érdekében, hogy a csatlakozás semmilyen fizetési kötelezettséggel nem jár.
A miniszter azt mondta, ma a világpolitika két részre oszlik, az éles választóvonalat az jelenti az országok között, hogy vannak, amelyek békét akarnak és be akarják fejezni a Magyarország szomszédjában zajló háborút, és vannak olyanok, amelyek bármit mondanak, tetteikkel a háború meghosszabbításához járulnak hozzá.
Gulyás Gergely közölte, Magyarország az Európai Unióban "erős kisebbségben" van azzal a véleménnyel, hogy a háborúnak mielőbb véget kell vetni, míg az európai államok többsége, azzal, amit tesz és mond, a háború meghosszabbításához járul hozzá.
Megjegyezte, azok az országok, amelyek ma a Béketanács alkotmányát aláírják, a béke mellett állnak, Magyarország csatlakozásának is ez a legfőbb oka. Hogy ennek a kezdeményezésnek, milyen jövője lehet, nehéz megmondani, de az biztos, Magyarországnak azon országok között van a helye, amelyek a jelenlegi helyzetben békét akarnak - fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte ez az európai érdek is, de a magyar biztosan ez.
Magyarország nem akar többet fizetni gázért és benzinért, mint amennyit most fizet, nem akarja finanszírozni a háború költségeit, és nem akar Ukrajnának sem fizetni, az ukrán állam működésének fenntartása az ukránok feladata - hangsúlyozta a február elején induló nemzeti petícióval kapcsolatban.
Gulyás Gergely azt mondta, a következő napokban a nyilvánosság is megismerheti nemzeti petíció tartalmát, amely "annak az európai törekvésnek az aktualitása" miatt szükséges, hogy Európa továbbra is úgy gondolja, a háborút és a háború meghosszabbítását, továbbá Ukrajna működését Európának kell finanszíroznia. Jelezte, a csütörtöki európai uniós csúcs, valamint a februári rendkívüli és a márciusi rendes csúcstalálkozó is erről fog szólni.
Emlékeztetett arra, hogy 193 milliárd euró európai adófizetői pénzt már az unió Ukrajnába küldött, további 90 milliárdot szerdán szavazott meg az Európai Parlament, és Ukrajna további 800 milliárdot kér a következő tíz éves működésére, ami a katonai kiadásokat teljes egészében nem is tartalmazza.
Gulyás Gergely rámutatott, az ukrán állam működésének fenntartása az ukránok feladata, ahogy a magyar állam működését sem finanszírozza a magyar adófizetőkön kívül más. Hozzátette, ahhoz, hogy Magyarország képes legyen pozícióját az Európai Tanácsban is megfelelően képviselni, felhatalmazásra és világos véleménynyilvánításra van szükség.
Bár a választás is erről a témáról fog szólni, de azt megelőzően az Európai Unióban nagyon fontos döntéseket akarnak meghozni, ezért is fontos a nemzeti petíció - érvelt.
Kitért arra, hogy a magyar baloldal, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíciót fontos dolgokban nem képes Brüsszelnek nemet mondani, elvi elkötelezettségük van a háború támogatása mellett, de a támogatást, a védelmet, sőt "sokan még a büntetlenséget" is Brüsszelből kapják; "szuverén magyar politikára a jelenlegi nemzeti kormánytól számíthatunk csak".
Vitályos Eszter kormányszóvivő ismertette: az elmúlt héten közel 10 milliárd forint értékű beruházások érkeztek Magyarországra. Ezek közül kiemelte a címkéket, csomagolásokat gyártó békéscsabai Marzek Kner Packaging Kft. új, kapacitásnövelő beruházását. Az 5,5 milliárd forintos beruházást a kormány 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.
A Mercedes megkezdi új, teljesen elektromos meghajtású modelljének sorozatgyártását Kecskeméten - mondta, megjegyezve, hogy a vállalat jelenleg 4500 embernek ad munkát, és ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatója.
Az egészségügyi beruházásokról szólva megemlítette, hogy Dunaújvárosban, a Szent Pantaleon Kórházban 500 millió forintos MRI-eszközbeszerzést valósítottak meg. Baján az Országos Mentőszolgálat flottabővítési programjának részeként egy Mercedes Sprinter típusú, modern felszereltségű mentőgépjármű áll szolgálatba. Átadták továbbá a felújított sürgősségi gyermek-betegellátó osztályt Szegeden. Ugyancsak Szegeden a Komplexlabor Diagnosztika Kft. a Demján Sándor Program keretében beszerezhette Magyarország és a régió első, felülről nyitott MRI-készülékét, amely megoldást jelent a klausztrofóbiás, szorongó pácienseknek és a gyermekeknek is.
A Pest vármegyei Kóka településen 776 millió forint TOP Plusz keretű és hazai támogatásból új épületszárnyat alakítottak ki az óvodában - ismertette a kormányszóvivő.
A közútfejlesztési beruházásokról szólva közölte: Somogy vármegyében a Várda-Magyaregres összekötő út 299 millió forintból újult meg, valamint 297 millió forintból a Bodrog-Somogyjád összekötő utat is felújították.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a hazai gáztárolókban jelenleg 3,3 milliárd köbméter gáz található, ez 49,9 százalékos töltöttséget jelent, ami a lakosság ellátásához 137 téli napra lenne elegendő akkor is, ha nem érkezne több gáz.
A januári rezsistoppal kapcsolatban közölte: támogatás automatikusan fog járni a fogyasztóknak, és annak költségét a költségvetés fogja kifizetni, a forrásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja. Arra a kérdésre, hogy az idei magasabb fogyasztásnak kik azok a nyertesei, akikről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, Gulyás Gergely azt mondta: az energetikai piacon keletkezett valamilyen mértékű extra haszon. Hozzátette: ha a januári rezsistop költségeit valakinek viselnie kell, és ez részben vagy egészben az energiaszektor lesz, akkor erről majd kell velük egyeztetni, és ezt a nemzetgazdasági miniszter meg is fogja tenni.
A miniszter nem kívánta megbecsülni a rezsistop költségeit, annyit mondott, hogy nagyságrendileg tízmilliárdos összegről van szó.
Gulyás Gergely azt mondta: a mostani számítások szerint 10 százalék körüli azok aránya, akik átestek volna a támogatott gázfogyasztási határon. Kijelentette: a jelenlegi rezsiszabályozás senkit nem ösztönöz arra, hogy pazaroljon akár a villanyárammal, akár a gázzal.
Tájékoztatása szerint az átlaghoz képest 30-33 százalékkal várható magasabb fogyasztás idén januárban. Hozzátette: mindenki diktáljon nyugodtan, az MVM szerda hajnalban leállította a számlázást, tehát ebben az egy hétben számlákat nem fognak kiállítani. Azok számára, akiknek korábban számláztak és ebben van januári időszak is, a kormányzati munkacsoport megoldást fog találni.
Kiemelte azt is, hogy a rezsistop kizárólag természetes fogyasztókra vonatkozik. Elmondta továbbá, olyan szabályozást szeretnének kialakítani, amely kiszűri vagy legalábbis minimálissá teszi a visszaélések lehetőségét.
Több terület is van, amely a fűtés szempontjából tömegesen fontos: a gáz, a távhő, az áram és a tűzifa. A tűzifánál nincs felső korlátja az igénylésnek, a másik három területtel pedig foglalkozni fog a kormány - mondta, jelezve, ezen a három területen valamilyen automatizmust érvényesítenek majd. Hozzátette, nem fordulhat elő, hogy valaki, aki szeretne, ne vehessen részt ebben, automatikusan vagy kérelemre.
Úgy fogalmazott, mindenkit abba a helyzetbe akarnak hozni, mintha ez a január nem tért volna el egy átlagos januártól. Cáfolta azt, hogy ez az intézkedés összefüggésben lenne a közelgő választásokkal, mondván, ha tavaly vagy tavalyelőtt lett volna ilyen hideg, akkor is így jártak volna el.
Kitért arra, hogy a munkabizottság által kidolgozott javaslat a jövőben precedens lesz, azt mindig alkalmazható lesz extrém helyzetekben.
Gulyás Gergely a DK és a Tisza Párt azon javaslatáról szólva, hogy a kormány változtasson a támogatott gázár sávhatárain, azt mondta: az ő javaslatuk keveseknek segít, és a kevesek is a gazdagok.
Kifejtette: jelenleg a kedvezményes sávhatáron belül marad a fogyasztók több mint 80 százaléka. A sávhatárok feljebb tolása azoknak jelentene segítséget, akik többet fogyasztanak, nagyobb házban élnek vagy akik az extrém magas fogyasztás miatt átkerülnének a másik sávba. A kormány javaslatának egyik eleme, hogy a januári magasabb fogyasztás miatt senki nem kerülhet át drágább sávba.
Az a javaslat, amit a Tisza Párt és a DK közösen megfogalmazott, segítség lenne a lakosság egyötödének, és semmit nem segítene négyötödnek, ráadásul a gazdagabbaknak segítene - összegzett.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha nem polgári kormánya lenne az országnak, akkor a rezsicsökkentés megszűnne, és kétszeres, háromszoros, négyszeres energiaárakra lehetne számítani; szerinte a Tisza Párt és a DK nyilatkozatai is erre utalnak.
Szerinte az, ami rezsiügyben történik, jól mutatja, hogy a magyar baloldaltól mire lehet számítani, hiszen eddig a rezsicsökkentéssel szemben foglaltak állást, most a januári extrém hideg miatt rossz javaslatot tesznek, majd amikor a kormány mindenkinek segít és nem csak a társadalom leggazdagabb egyötödének, akkor "hazugságokat hangoztatnak".
Megjegyezte: "Gyurcsány Ferencnek volt köszönhető", hogy a magyar közéletben a hazugság és az arcátlanság ilyen mértékben vált általánossá, de a Tisza Pártnak és Magyar Péteréknek "még egy lapáttal erre is sikerült rátenni".
Kapitány Istvánnak, a Shell volt globális alelnökének Tisza Pártban vállalt szerepével és az orosz energiahordozókról való leválásról tett nyilatkozatával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely közölte, ez sajátos módon megfelel a magyar baloldali hagyományoknak: Magyarországon a nagytőkések, pénzemberek hagyományosan a baloldalon vállalnak politikai szerepet.
Kiemelte: Magyarország orosz gáz nélkül nem tudja fenntartani a rezsicsökkentést, csak lényegesen drágábban tud máshonnan vásárolni, ha egyáltalán az energiabiztonság garantálható lenne. Megjegyezte: a Shell nagyon nagy pénzt keresett azon, hogy Európa az orosz nyersanyagtól elvágta saját magát.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány a szuverenitás semmibevételének és a magyar belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak tekinti, hogy Ukrajna bekérette a kijevi magyar nagykövetet. Hangsúlyozta, semmilyen formában nem tartozik Ukrajnára, hogy Magyarország nemzeti petíciót indít arról, hogy a magyar adófizetők pénzét mire költsük. Ez kizárólag magyar szuverenitási kérdés, csak a magyar emberek jogosultak erről dönteni - tette hozzá.
Értékelése szerint ez az ügy jól mutatja az ukrán kormánynak a magyar döntésekhez való hozzáállását, amely azt az alapvető jogot vitatja el, hogy mi döntsünk a saját ügyeinkben.
"Mi sose szóltunk bele, hogy az ukránok mire költik a saját pénzüket. Ha az Európai Unió pénzét aranyvécékre költik, és a korrupciónak olyan fokát honosítják meg, ami még abban a régióban is ismeretlen volt, akkor ezt esetleg észrevételezzük, de ezen túlmenően mi nem szóltunk abba bele, hogy az ukrán adófizetők pénzét az ukrán kormány mire kívánja költeni, és elvárjuk, hogy ez viszont is így legyen " - fogalmazott.
Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelről a miniszter azt mondta: ez valójában vissza nem fizetendő támogatás, olyan kidobott pénz, ami ellentétes az európai érdekekkel. Magyarország - Csehországgal és Szlovákiával együtt - ebből ki fog maradni a miniszterelnök által elért eredménynek köszönhetően - jelezte.
A miniszter kérdezték arról a sajtóinformációról, amely szerint Magyaroroszág részvétele a Béketanácsban költségekkel járna. Gulyás Gergely kiemelte: Magyarország azzal a feltétellel csatlakozik, hogy nem kell fizetnie. Ha ezek a feltételek megváltoznak, akkor majd döntünk arról, hogy tagok akarunk-e maradni. Tehát semmilyen fizetési kötelezettség nincs, ezt maga a Fehér Ház is cáfolta - közölte.
Elmondta: a magyar miniszterelnök a Béketanács alapító okiratának aláírása kapcsán találkozik az amerikai elnökkel csütörtökön Davosban. A kormány azt várja a testülettől, hogy nő a világpolitikában azoknak az országoknak a súlya, amelyek békét akarnak. Ha ez így lesz, akkor már nagyon megérte a csatlakozás, főleg, hogy ingyen van - jegyezte meg.
A Béketanácsra vonatkozó kérdésre reagálva szólt arról is: a magyar miniszterelnöknek továbbra sincsenek nemzetközi tisztségekre irányuló ambíciói.
Arra a kérésre, hogy fejtse ki a kormány álláspontját Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos igényéről, a miniszter úgy fogalmazott: "az volt az álláspontunk, ami történt". Jelezte, hogy NATO-tagállamok közötti vitáról van szó, ezért a NATO megfelelő kereteket jelent a rendezéshez, és a szerda esti hírek alapján a megállapodás létre is jött a felek között.
Arra a kérdésre, hogy a kormány továbbra is a béke nagykövetének tartja-e Donald Trumpot a Venezuelában történtek, illetve a Grönlanddal kapcsolatos események miatt, Gulyás Gergely azt mondta: "egyik országban sem láttam háborút", Grönland esetében megállapodás van, az amerikai elnök maga zárta ki erő alkalmazását. Venezuela esetében a szuverenitás megsértéséről lehet vitatkozni, de békés akció volt. "Nem látom azt, hogy bármelyik békétlenséget szított volna" - összegzett.
Gulyás Gergely az Európai Unió és latin-amerikai országok közötti EU-Mercosur megállapodással kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdáknak semmilyen kárt ne kelljen elszenvedniük. A magyar Országgyűlés nem fogja ratifikálni a megállapodást mindaddig, amíg ott jobboldali többség lesz - jelezte.
Emlékeztetett arra, hogy az összes magyar kormánypárti EP-képviselő megszavazta a dokumentum bírósági megtámadását. Megjegyezte azonban azt is, hogy a magyar kormány nem a szabadkereskedelem ellen van, álláspontjuk szerint olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek megfelelnek az európai és magyar érdekeknek, például nem teszik tönkre az európai mezőgazdaságot.
Gulyás Gergelyt kérdezték arról is, hogy szükséges e továbbra is a Patrióták által kezdeményezett, a Tisza párt által okafogyottnak minősített bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen, miután az Európai Parlament többsége úgy döntött, hogy nem lép hatályba a Mercosur megállapodás, amely ellen a gazdák tiltakoztak Brüsszelben.
A miniszter úgy reagált: a Tisza és a DK képviselői nem képesek a brüsszeli követelésekre nemet mondani. Ráadásul a Tisza annak a pártcsaládnak a tagja, amely a Mercosur legnagyobb támogatója. Magyar Péter főnöke, Manfred Weber felszólította a bizottságot, hogy a szavazás ellenére léptesse életbe a Mercosurt - fogalmazott. Valójában minden ilyen javaslat mögött a bizottság áll. Tehát nem lehet azt mondani, hogy valaki támogatja az Európai Bizottságot és egyébként a Mercosur megállapodása ellen van, mert ma mind az Európai Bizottság, mind az Európai Néppárt azon dolgozik, hogy a lehető leghamarabb lépjen életbe ez a magyar gazdák érdekével ellentétes megállapodás - jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy mekkora "arcvesztés" Ursula von der Leyen számára a Mercosur-ügy, Gulyás Gergely úgy válaszolt: jelentős, különösen, hogy az Európai Parlamentben kétharmados többsége van a bizottságnak, és ehhez képest veszítette el a szavazást. Ez egy olyan jellegű "lázadás", ami eddig nehezen volt elképzelhető, de "miután Brüsszelről beszélünk", ahol semminek nincs következménye, "nem kell a székéért aggódnia az elnök asszonynak".
Azt is mondta: elvileg az Európai Parlament többségi döntése azt jelenti, hogy a Mercosur ideiglenes alkalmazására nincs mód, a végleges alkalmazást pedig akkor lehet megtenni, ha a tagállamok ratifikálták, Magyarország pedig sosem fogja.
A februárban induló nemzeti petícióról és annak finanszírozásáról szólva kijelentette: annak eredménye az európai uniós tanácskozásokon fogja a kormány pozícióját erősíteni, tehát nem kampányeszköz. Megjegyezte, 2022-ben, 2023-ban is élt a kormány hasonló eszközökkel, amikor a választások még messze voltak.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos alkotmánybírósági döntéssel összefüggésben a miniszter hangsúlyozta, a testület szerint a hozzájárulás összegének meghatározása kormányzati kompetencia, az nem vonható el és alkotmányos.
A főváros eljárási kifogásokat támaszt ezzel kapcsolatban, vagyis hogy megfelelő formában kaptak-e határozatot, az időben született-e meg, megfelel-e a kritériumoknak - részletezte. Úgy összegezett, a szolidaritási hozzájárulás kivethető, eljárási vita van arról, hogy a kincstár jól szedte-e be. Ez nem fogja érinteni azt, hogy a végén a fővárosnak minden szolidaritási hozzájárulást meg kell fizetnie - hangsúlyozta.
Hozzátette, van még budapesti kerületi önkormányzat, továbbá 1-2 Budapesten kívüli település, amely bírósághoz fordult a hozzájárulás megfizetése miatt eljárási okokra hivatkozva.
A NAV-ot ért kibertámadásra vontakozó kérdésre felelve úgy fogalmazott, ma egy ország nemzetbiztonsági védelmének fontos része a kibervédelem és a kibertámadások kivédése, a magyar nemzetbiztonság is ennek megfelelő fejlesztéseket hajtott végre.
Gulyás Gergely a február 11-i kitörés napjáról szólva elmondta, a rendőrség feladata a bejelentett demonstrációk tudomásul vétele, illetve megtagadása. A rendőrség olyan gyűléseket vehet tudomásul, amelyek nem okozzák az emberi méltóság sérelmét - jelezte.
Arra, hogy miért döntöttek a Szőlő utcai javítóintézet bezárása és a fiatalok más intézményekbe szállítsa mellett, Gulyás Gergely azt mondta: egyre kevesebb munkavállaló maradt, mert sokan, illetve sokaknak felmondtak, ezért így lehetett biztosítani, hogy azok a fiatalok, akik erőszakos cselekményeket, szexuális erőszakot, emberölés kísérletét, rablást követtek el, olyan helyen legyenek, ahol vigyáznak rájuk.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján döntöttek arról, hogy melyik fiatal melyik intézménybe kerül, azt mondta: feltételezi,hogy senki nem akart rosszat a büntetés-végrehajtási és szociális szférában, tehát nyilván megnézték, hogy kinek hol vannak a hozzátartozói, a bűncselekmény, amit elkövetett, milyen súlyos, milyen szintű felügyeletre van szükség, és ezekre tekintettel jelölték ki, hogy hova kerüljön.
A szórakozóhelyeken való drogfogyasztással kapcsolatos intézkedéseket sürgető kérdésre a miniszter azt mondta: a kormány szigorította a szórakozóhelyek nyitvatartási feltételeit, és objektív felelősséget írtak elő, vagyis ha egy szórakozóhelyen valakinél drogot találnak, a szórakozóhelyet be lehet zárni.