A tavaly az „Év kiállítása” címet is elnyerő, gyönyörűen felújított sümegi püspöki palota adott otthont a zirci műemlékkönyvtár-igazgatójának, Németh Gábor, Padányi Biró Márton könyvtáráról készített kötetének bemutatójának. A szerzővel Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora beszélgetett.
Padányi személye különösen fontos a sümegiek számára, hiszen életműve a barokk kisvárosban a mai napig fellelhető, a katolikusok pedig a reformáció ellenes munkáját is kiemelik.
A könyvbemutatón elhangzott Padányi életében rejlő kettősségek, mondhatni történelmi kacskaringók. Padányi maga is református kisnemesi családban született, katolizációja gyermekéveire tehető. Még születési idejében is vitatkoznak a tudósok,(1693, 1696?) de ha belegondolunk, hogy az oszmán,török hódoltság végén járunk, a karlócai béke előtt pár évvel. Az tény, hogy a Csallóközben született püspököt első monográfusa Pehm József zalaegerszegi plébános (a későbbi Mindszenthy József veszprémi megyéspüspök, Esztergom érseke, az utolsó hercegprímás) „akaratembernek” nevezte. Ez az akarat pedig megmutatkozott egész élete során. Kellett is, hiszen „generációja egy porig rombolt ország újjáépítésén dolgozott, azért, hogy legyen ép lakóház, iskola, templom és legyenek papok, egyáltalán dolgos kéz..” ehhez pedig iránytű kellett, alapértékek és az ezeket bemutató könyvek. Ezek a könyvek voltak azok, amit összegyűjtöttek, kézzel másoltak (Márai Terézia rendeletéig még az iskola tankönyveket is maguk másolták a diákok), őriztek és később intézményeket alapoztak rájuk, iskolákat, papneveldéket hoztak létre segítségükkel. Így volt ez Padányi esetében is.
Pázmány után a leggazdagabb nyelvű prédikátor, a magyar nyelv ápolója volt, hiszen latinul olvasott, de leginkább magyarul írt. Prédikációi a mai napig útmutatást jelenthetnek. Több mint hatszáz kötetes könyvtárának egyik legértékesebb darabja egy 18. századi kézirat, a Hess-féle Chronica Hungarorum szó szerinti másolata.
Németh Gábor munkája – ahogy a fülszövegben olvasható – „egy XVIII. századi nemesi származású magyar római katolikus püspök könyvtárát mutatja be, s azt a folyamatot, hogy miként lesz magánkönyvtárból intézményi –esetünkben püspöki – gyűjtemény. A história azonban távolról sem egyszerű könyvtártörténet.” A könyvtár az idők folyamán szétszóródott; a legnagyobb egyben maradt egység Veszprémben, szépen restaurálva található.
Érdemes a kötetet kézbe venni és elcsodálkozni, kicsit párhuzamot is vonni Padányi kora és napjaink között. Ezzel párhuzamosan pedig Phem József művét is elolvasni. A sümegi Püspöki Palota pedig végigkalauzolja a látogatót mindazon, amit olvasott, és talán mélyebb értelmet nyernek az ott látottak.