- Magyarországon senki nem lehet másodrendű állampolgár azért, mert vidéken született,. Az elmúlt 16 évben az alapvető törekvésünk az volt, hogy Budapest és a fővároson kívüli térség között állítsuk helyre az egyensúlyt - jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője. - Ezt Budapesten sokan sérelmezik, ugyanis több évtizedes privilégiummal szakítottunk. Kijelenthetjük, hogy rendszertől függetlenül évtizedekig Budapest az országban kivételezett helyzetben volt. A vidéki Magyarország támogatásával esélyt kívánunk teremteni a vidéken élőknek is.
A miniszter hozzátette, hogy számos támogás, például a falusi csok, a Magyar Falu Program azt kívánja elérni, hogy falun élni ne jelentsen rosszabb körülményeket, ezért a közszolgáltatások fejlesztésével a falvakat is esélyhez kívánják juttatni. Ez a mezőgazdaságra is vonatkozik. A gazdák támogatásához a magyar kormány nagymértékben hozzájárul. Az elmúlt 16 év bizonyította, hogy a törekvés sikeres volt. Mára a vidék megerősödött. A támogatások, amelyeket a gépállomány, a gazdálkodás korszerűsítésére, a generacióváltás támogatására fordítottak, meghozták az eredményt. 
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke megfogalmazta, a legfontosabb, hogy a gazdákról ne szülessen úgy döntés, hogy nem kérdezik meg őket. Az a fontos, hogy a MAGOSZ mindenben magas szintű szakmai munkát végezzen, a tudást, az információt és a támogatási lehetőségeket eljuttassák a gazdákhoz. Az országban 700 falugazdász szaktanácsadó működik. Az Európai Unió a közös agrárpolitikában új rendszert akar kialakítani, nagy szükség van a falugazdászokra, akik kapcsolatban vannak a gazdálkodókkal. Az Agrárkamara szerepe is kulcsfontosságú, amely eljuttatja a tudást a gazdáknak, hogy versenyképesek legyenek és boldoguljanak. A magyar gazdálkodókat védi a földtörvény, az őstermelő családi gazdaságok 150 millió forint árbevételig nem fizetnek adót. A generációváltást is segítik, a kormánnyal együtt kidolgozták annak rendszerét, hogy az átadó és az átvevő is kap támogatást.
Sövényházi Balázs, a NAK és a MAGOSZ Veszprém vármegyei elnöke hozzátette, a következő évek közös agrárpolitikájának alakulása az Európai Unióban nagyon bizonytalan, erős érdekképviseletre van szükség ahhoz, hogy a kormány a magyar érdekeket megfelelően tudja képviselni.
Nagy Viktor, a MAGOSZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy 2021-ben hoztak egy kormányzati döntést, amely szerint minden uniós agrárfejlesztési euró mellé másik hármat a magyar költségvetés biztosít. Ez előnyhöz juttatja az ágazatot a versenytársakkal szemben. Tavaly 150 ezer kérelmet nyújtottak be, az előleg kifizetése tavaly októberben megkezdődött, ennek összege 837 milliárd forint. Újabb támogatási lehetőségek is nyílnak, az élelmiszeriparban 530 milliárd, a kertészetben 130 milliárd, az állattartásban 300 milliárd forint a rendelkezésre álló összeg. Az uniós források időarányos lehívásában Magyarország a második helyen áll.
Tisler Anna