A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert, így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos hiátust töltenek ki, írta meg az Origo.
A most megvizsgált, 85 millió éves borostyánkőben lapuló több tucat, jobbára mikroszkopikus méretű zárvány közül először egy pókot és egy pattanóbogarat választottak ki a kutatók, mindegyikük elemzéséhez más-más kutatói gárdával kellett együttműködni, akik speciális képalkotási eljárásokkal tárták fel a kő belsejét.
A tudomány által eddig vizsgált legnagyobb ajkait darab, amely megkövesedett kréta időszaki gyanta (Forrás: Szabó Márton)
A munka a veszprémi Pannon Egyetemen kezdődött Dr. Kovács Kristóf segítségével. Az itteni CT berendezés után a kutatók több hazai CT berendezéssel is szerencsét próbáltak. Végül a kutatói gárda egy tagja, Novák János (ELTE Természettudományi Kar) közbenjárása révén lehetőség nyílt próbára tenni a hamburgi Német Elektronszinkrotron (DESY) szinkrotronberendezését, s mind közül ez bizonyult a legjobbnak.
A pókról hamar kiderült, hogy az ún. kétfarkú pókok (Hersiliidae) családjának tagja. Egyik legérdekesebb külső jegye a névadó, farokszerűen meghosszabbodó szövőszerv. A másik vizsgált zárvány egy kis pattanóbogár volt. „A bogarak testét borító kitines váz vastagabb és keményebb, mint például a pókoké, ezért a pár milliméteres pattanóbogár lemodellezése nem okozott problémát a szegedi mikroCT számára" – magyarázta Dr. Szenti Imre. A pattanóbogár digitális, 3D-s modelljét ezután Dr. Robin Kundrata (Palacky Egyetem, Csehország) és Németh Tamás (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) vették tüzetesen górcső alá.
Az ajkai pattanóbogár, az Ajkaelater merkli Szegeden készült mikroCT modellje (Forrás: Szabó Márton és munkatársai)
Munkájukat Johana Hoffmannova (Palacky Egyetem, Csehország) és Dr. Alexander S. Prosvirov (Moszkvai Állami Egyetem) segítették. Mind a pattanóbogarak nemzetközileg ismert szakértői, több alkalommal is dolgoztak már fosszilis és mai pattanóbogarakkal kapcsolatos kutatásokban.
Mindkét vizsgált borostyánba zárt rovar új fajnak bizonyult a tudomány számára. A pókot Hungarosilia verdesi névre keresztelték, melyben a fajnév Verdes Gábor egykori ajkai szénbányász nevét őrzi.„A pattanóbogár az Ajkaelater merkli nevet kapta, mely név Ajka városa, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum egykori entomológusa és muzeológusa, Dr. Merkl Ottó előtt tiszteleg" – magyarázta Dr. Robin Kundrata.
A felfedezés horderejét nem csak az új fajok jelentik, hanem az is, hogy azok a földtörténet melyik korából származnak. „A zárványok a késő-kréta kor ún. santoni emeletből származnak. A földtörténet ezen időszakából rendkívül kevés borostyánt ismerünk, egész Európában csupán néhány ilyen korú borostyánlelőhely ismert. Sok állat- és növénycsoport evolúciójában tátonganak kisebb-nagyobb hiátusok olyan időszakokból, amelyekből csak nagyon kevés ősmaradvány áll rendelkezésre.