Navracsics Tibor augusztus 20-ai ünnepi beszédében kiemelte:
Szent István örökségét, a kereszténység felvételét és az új kenyeret ünnepeljük.
Rámutatott arra: ahogyan a kenyér az egyén számára éhezéskor, nélkülözéskor a túlélést jelentheti, úgy a magyar államiság ezer éve alatt az államiság és a kereszténység olyan menedék volt, ahova menekülhettünk, amikor a létünk került veszélybe.
Manapság azonban az a veszély fenyeget minket, hogy ahogyan jólétünkben háttérbe szorítjuk vagy természetesnek vesszük a kenyeret, úgy a magyar államról is hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Úgy véljük, hogy nem kell odafigyelni rá, hiszen adottság, ezer éve itt van – mondta.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott:
„a történelem arra tanít, hogy ahogyan a kenyér nélküli élet, úgy az állam nélküli élet is lehetetlenség”
Hangsúlyozta: az államiság tett minket nagy nemzetté, olyan hatalommá, amely integrálta az itt élő népeket, a kereszténység pedig lehetővé tette, hogy bár eltérő nyelveket beszéltünk, mégis kialakuljon közös kultúránk. Amikor pedig államiságunkat idegen hatalmak veszélyeztették, akkor a kereszténység segített és őrizte meg elődeinket.
A miniszter szavai szerint „Nemzetünk nemcsak a fennmaradását tudta biztosítani ezer éven át, szinte példa nélkül Európában”, hanem integráló tényezővé is válhatott Szent István öröksége által, amely perspektívát is tudott mutatni az egymást követő nemzedékeknek több mint nyolcszáz éven át.
Azt kell szem előtt tartani, hogy mi egy közösség részei vagyunk, ehhez képest másodrendű az, hogy ki melyik oldalhoz tartozik – mondta a tárcavezető.
Kiemelte, a magyar nemzetnek olyan nehéz kihívásokkal kell szembenéznie, mint a szomszédunkban dúló háború; „ha nem megfelelő válaszokat adunk erre a helyzetre, akkor a nemzet jövője is veszélyben forog”.
Ez forog most kockán augusztus 20-án is, és ezt kell majd szem előtt tartani minden választópolgárnak, aki majd a jövő esztendőben behúzza a maga voksát – tette hozzá a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásra utalva Navracsics Tibor.