Az eseményről az egyik résztvevő, Stolár Mihály számolt be a Naplónak. Amint elmondta, a fél évszázados jubileum különlegességét növelte, hogy alma máterükben, az ajkai Bródy Imre Gimnáziumban 70 évvel ezelőtt indult el az első tanév.
– Ezúttal a találkozót már nem nevezhettük rendhagyó osztályfőnöki órának, pedig anno két osztályfőnökünk is volt. Előbb Unger Endréné Gyöngyi, aki bőrgyógyász férjét követte Algériába, a negyedik évfolyamtól pedig Szűcs Ferenc, akit a diákság – a tiszteletet sem mellőzve – csak Vaszilnak nevezett. Róluk, többi egykori tanárunkról és a már nem élő hat diáktársunkról kegyelettel emlékeztünk meg. A felejthetetlen élmények felidézése vitt vissza minket az 1969-73-as időszakba. Felelevenítettük a diákcsínyeket, amelyeket egymással és tanárainkkal szemben követtünk el. Szóba kerültek a tanteremben órák után táblaszivaccsal vívott focimérkőzések, amelynek következménye az volt, hogy másnap a parketta viaszát magába szívó szivaccsal letörölt táblára nem lehetett krétával írni. Felidéztük az osztálykirándulásokat, az őszi mezőgazdasági munkákat, az emlékezetes építőtáborokat, az izgalmas tanórákat, amelyekről jó néhány történetet meséltünk. Számba vettük azt a 42 tanulót, akik a négy év alatt az osztályunkban tanultak, végül 34-en érettségiztünk. Tovább folytattuk a tanulmányokat, hogy közgazdász, katonatiszt, műszerész, vagy éppen orvos, matematikus, mérnök, pedagógus, egészségügyi dolgozó válhasson belőlünk. A jó kedvvel, sok humorral fűszerezett, ugyanakkor tartalmas találkozónkon megállapítottuk, hogy a tanárainkon keresztül kapott hatások nagyban segítettek bennünket abban, hogy ma már nyugdíjasként elégedettséggel tekinthetünk vissza aktív éveinkre – mondta el Stolár Mihály.