– Azóta, amikor 1993-ban átléptem a művelődési központ kapuját és munkába álltam. Azzal foglalkozhatok a hétköznapokon, ami a legfőbb érdeklődésem, már-már szenvedélyem. A versmondással ötödik osztályos koromtól kapcsolatban vagyok, de a színházra, zenére, táncra is ez vonatkozik. Nagyon jó helyzetben vagyok, hiszen az érdeklődési köröm része mindez. Kodály csodálatosan megfogalmazta ezt a zene szempontjából, de a kultúrára szintén igaz, hogy lehet élni nélküle, azonban nem érdemes. Az a közösségi élmény, az együttlét, a töltekezés, amit a kultúra nyújt a mai ember számára, még fontosabb ma, mint bármikor volt. Hiszen átestünk egy hosszú Covid-időszakon, amely megmutatta, hogy a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya mennyi pszichés gondot hozhat felszínre minden korosztályban.
– Egy nagy felkiáltójel volt, minden korosztályra vonatkozó próbatétel. Borzasztó, hogy megtörtént, de a kultúra jelentőségét még jobban felerősítette. Sokan éltek az internet lehetőségeivel. Bár más otthon, a nappaliban ülve nézni egy közvetítést, de arra jó volt, hogy az ember a kényszerhelyzetben is találkozzon kultúrával. Mégis: össze sem hasonlítható az a klasszikus élménnyel. A közösségben létezés, a kulturális élmények olyan nagy mértékben gazdagítják életünket, hogy nem érdemes élni nélkülük. A döntés mindenkinek a saját kezében van. A kultúra napja alkalmából csak azt kívánhatom, hogy akik csak tudnak, éljenek ezzel a lehetőséggel, mert érdemes – mondta Bábics Valéria.
Tóth B. Zsuzsa