A város múltja iránt érdeklődőket Simon Judit, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese köszöntötte a betegsége miatt távol maradó Márkusné Vörös Hajnalka helyett. A főlevéltáros üzenetében gratulált a szerzőknek és a kiadónak, valamint a városnak az összefogáshoz. Mint írta, a vármegyében kevés kiadvány van, amit ilyen sokrétűen, magas színvonalon hoznának létre.
– A helyi értékek, hagyományok kutatásában és az eredmények publikálásában nagy szerepe van a helytörténetírásnak, amely a múlt feltárásával erősíti a szűkebb környezethez való kötődést, az összetartozás érzését. Ezt őrzi lapjain az Ajkai Századok – szögezte le Simon Judit.
A város fejlődéstörténetét bemutató kötetet Csendesné Bosits Éva főszerkesztő mutatta be. – A kötet olvasója az elmúlt száz év eseményein keresztül nyomon követheti a várossá fejlődött település, a településrészek változását, azt a folyamatot, amelynek eredményeként egy élhető város lakói lehetnek. Témaválasztást tekintve a helyieknek íródnak az Ajkai Századok, minden kiadvány a hitelességre, társadalmi elfogadásra törekszik. Az új kiadvány Ajka és a településrészek fejlődéstörténetét köti egybe. A hatodik kötetbe tizenketten írtak helytörténeti munkát 19 témában. A szerzők többnyire az Ajkai Helytörténeti Klub tagjai. Áment Márton, Domján János, Gasztonyi Erzsébet, Horváth Károly, Sipos Ottó Tibor, Tilhof Endre, Varga György, Herczeg József, Mihályfi László, Paksa Rudolf, Stolár Mihály, Gai Frigyes családja pedig hozzájárult egy Fekete István ajkai tevékenységét összefoglaló írás megjelentetéséhez – mondta el a főszerkesztő, és köszönetét fejezte ki azoknak is, akik a kiadásban segédkeztek. Szólt néhány különlegességről, amelyre a kötet írása során derült fény. Kevesen tudják például, hogy Ajka a távlovaglás egyik állomása volt egy 1929-es sporteseményen, amely nagy nyilvánosságot kapott a korabeli sajtóban. Hírül ad a kiadvány egy betyártörténetet, amely 1862-ben Puzdor Gyula uradalmához köthető, amikor egy rablóbanda támadta meg a birtokot. De a 129 oldalas, 138 fotóval színesített kiadványban olvashatunk a csékúti tanítókról, az Ajkán talált római kori leletekről, a százéves ajkai labdarúgásról és a kriptongyárról is. Csendesné két, helytörténettel kapcsolatos felvetést is tett az esten. Mint mondta, változtatni lehetne azon a tényen, hogy a timföldgyárban és az alumíniumkohóban dolgozóknak nincs emlékhelyük közterületen. Ajka egykor neves személyeit pedig érdemes lenne megismertetni demonstrációs táblán bemutatva őket. Elmondta továbbá, hogy hamarosan digitalizált formában is elérhető lesz az Ajkai Századok köteteinek sora. A főszerkesztő a kötet példányait átadta a város oktatási intézményeit képviselőknek, és megköszönte a hosszú évek munkáját most befejező Sipos Ottó Tibor és Vesztróczy László eddigi segítségét. A bemutatón fellépett a Jubilate Női Kar Hartinger Nándorné vezényletével.
Tóth B. Zsuzsa