A sümegi kötődésű alkotó úgy fogalmazott saját egyéniségével, írói, költői munkásságával kapcsolatban, hogy amikor ír, akkor ő egy másfajta állapotban van. Mintha a fején lenne a glória. Nem, olyankor nem gondol az olvasóra, csak arra, amit szeretne elmondani, kifejezni, megörökíteni, továbbadni. Aztán a személyes találkozások alkalmával, például a mostani könyvbemutatón már ő is ,,emberként", mondhatni, civilként beszélget, kommunikál másokkal. Zöldy Pál sokirányú, többrétegű munkásságában a mostani mű lírai, lírikusi énjének megmutatkozásaként értelmezhető. A Civilben című verseskötet lapjain műfaji mintázatában sokszínű, esztétikájában viszont egységes anyag áll össze egésszé. Kifejezetten szépek a prózai, prózaverses futamok: ,,Ülök a parton, egyedül. Ki tudja, hány hidat vertünk már, mióta a tengert keressük.
Sümegi Kata kérdésére beszélt indíttatásáról, családi hátteréről is Zöldy Pál. Mint elmondta, szigorú középiskolai tanulmányai után először dolgozni kezdett, ami eleinte a kemény iskolai évek után a felbecsülhetetlen szabadság érzését hozta el számára. Majd később ráébredt arra, hogy neki talán mégsem a mezőgazdaságban lenne a helye. A fizikai munka megismerése után váltott, író, könyvtáros, szociálpedagógus, drámapedagógus lett. Éveken át vezette a Duna Televízió Élő forrás című műsorát, dolgozott öregotthonokban, sőt, még hittant is oktatott szakmunkás diákoknak. Ezúttal egy szívbemarkolóan szép kötettel jelentkezett, amelyben mély gondolatok érintik meg az olvasót életről, halálról, természetről, Istenről.
Szijártó János