Körtemplomok hazánk minden területén állnak, amint azt az előadó elmondta, az épülettípus ihletői a jeruzsálemi Szent Sír-templom és az aacheni palota kápolna centrális építménye. Hazánkban jellemzően a királyi udvarokban, egyházfői udvarokban magasodtak ilyen templomok, és kisugározva környezetükre, utánzásra késztették a kisebb települések templomépítésre készülő közösségeit. Jellemzően a déli oldalon nyílt a bejáratuk és félköríves volt a szentélyük. Nemcsak lelki, hanem sokszor fizikai védelmet is jelentettek a kerítéssel, gyakran árokkal körülvett kerek templomok.
Megyénk is több hasonlóval büszkélkedhetett, a veszprémi vár területén állt a Szent György-rotunda, melynek falmaradványait ma is láthatjuk. Az ösküi kerek templom ma is áll, a hajmáskéri templom magában rejt egy középkori rotundát. Az esten fény derült arra, hogy Tapolcán is állt egykor egy rotunda. A mai Keszthelyi út és a Damjanich utca kereszteződésében épült a 12. században a Szent Miklós nevét viselő kerek templom, körülötte húzódott a város másik temetője.
Nyugatra, Kallósdon ma épen áll a Szent Anna-körtemplom. A Tapolcához legközelebbi ép egyházművészeti emlék még a zalai, vitenyédszentpáli templom ugyancsak erre példa. Ott az egykori rotundához azonban később, a 18. században hajót és harangtornyot toldottak. A keszthelyi ferences templom déli oldalán a romkertben három rotunda feltárása látható, az valószínűleg a monostorapáti Almád monostor, a bencés apátság körtemploma hatására épült mint követendő példa. Almád esetében a rotunda körvonala ma is jól kirajzolódik. Belül hat falfülkével épült, a 2015-ös kiásása idején ez volt a történelmi Magyarország területén ismert ötödik ilyen típusú rotunda és az egyetlen, amelyet kívül-belül formára faragott kövekkel burkoltak.
Gyulakesziben két rotunda épült, egyik a falu és Nemesgulács határában, de ma már csak az alapozás kövei vannak meg. A másik a temető ma is álló Csigó-kripta kápolnája helyén. Mellette nemesi kúria állt, falai maradványai még állnak a temetőben.
Tóth B. Zsuzsa