Az előadó szólt arról, hogy Tapolcához az Esterházy-család több szállal is kötődik, és hogy milyen érdemeket szereztek maguknak és az egész hazának az Esterházyak, annak könyvtárnyi irodalma van már. A család nevét két híres étel is viseli: az Esterházy-rostélyos és az Esterházy-torta. 
- Esterházy Péter Javított kiadás című regényében azt írta, hogy egyik alkalommal külföldön csak azért rendelt Esterházy-tortát, hogy elhunyt édesapja, Mátyás nevét hangosan kimondhassa. Családnevük, lám, rajta az idegen ország menükártyáin. Az AEK Athen stadionjában átélte az író, milyen az, amikor az Esterházy nevet több mint 60 000 néző kiáltja. Itt, Tapolcán, több vendéglátóipari egység étlapján máig szerepelt vagy szerepel az Esterházy-rostélyos. Tapolcán az Esterházy-család nevének emlegetése kétségtelen fölgyújthatja tehát a gourmand-ok képzeletét.
A Fancsikó és Pinta című regénye végén a tojásos ételmaradékoktól piszkos edények fölött válik visszavonhatatlanná. Egészen bizonyos, hogy ahogyan mosogatásra vár egy kéztől a konyha, úgy mindnyájan a megtisztulás, a katarzis után vágyunk. A regényben egyetlen idilli jelenettel találkozhatott az olvasó, abban ott volt még a megváltás ígérete, ahogyan egy gyerekszem láthatta. A kiránduló család a szabadban reggelizett. Az apa pincért játszott, s úgy helyezte el a gyékényen a tányérkákat, mint a Teremtésben az Úr a csillagokat, hiszen: „rendjük nem volt kínos”. Ezen még az sem változtatott, hogy az ennivaló csak főtt tojás volt.
Esterházy Péter a következő kötetében a Pápai vizeken ne kalózkodj-ban pincértörténeteket írt, és példaképének – mint pincért – Kosztolányit tartotta.
Az anya konyhájában a Miklós nevű pincér-fiú, aki egyenest az iskolából ment a munkahelyére. Reggelire téliszalámit kap és kér még szalonnát utána. Esterházy mikrorealista ábrázolása olyan bravúros, mint Sára Sándor közelképei Huszárik Szindbádjában. Az ételek, amelyeket fölszolgál Miklóska, a következők: kenyér, kolompér (hasábburgonya), húsleves finom metélttel, beefstaek, halászlé, pacal, Pirosarany, bélszín, zöldséges köret, halászlé… Mennyi semmiségnek tűnő nyelvi jelenség lesz majd nagyon fontossá: motívummá, vagy milyen nüansznyi különbségek közé ékelődnek nagyobb szakadékok még az életműben. Már harmadszor találkozom a pacallal, amely Esterházy életművében motívummá lesz. Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán azt, hogy Esterházy Péter pályaíve is valóban megrajzolható lesz, ha valaki majd összeállítja az ételeinek katalógusát a főtt tojásoktól a zsíros kenyereken (Ottlik-omázs is!) és krumplistésztákon át a rostélyosokig, tortákig és tengeri herkentyűkig… S talán azt, hogy Esterházy Péter amikor befejezte a Termelési kisssregényt, megérezte az időskor kezdetét, ám a zenitre életenergiáival, alkotói tehetségével az ezredforduló táján jutott fel. Kossuth-díjas kortársunk lett. Nem költői túlzás, hogy élő klasszikus volt már, amikor édesapját és édesanyját több könyvében is elsiratta - mondta előadásán Németh István Péter.
Tóth B. Zsuzsa