Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az október 17-én Veszprémben tartott tájékoztatón ismertette a 2025 januárjában induló Versenyképes járások program céljait Fotó: Fülöp Ildikó
A vármegyeháza Szent István termében Takács Szabolcs főispán megnyitójában elmondta, Navracsics Tibor volt az a miniszter, aki 2011-ben életre hívta az integrált területi közigazgatási szerveket, és megkezdték munkájukat a kormányhivatalok, amivel elsősorban a költségtakarékos működés és az ügyfélcentrikus államigazgatás megteremtése volt a cél. 2013. január elsejével aztán újra megalakultak a járási hivatalok, majd folyamatosan nyíltak a kormányablakok.
- Fontos a területi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás együttműködése, hiszen ez az ország versenyképessége növekedésének is az egyik pillére. Ha jól kiválasztjuk a versenyképesség növekedését célzó eszközöket, az mindenképpen a gazdaság növekedését szolgálja. Egy-egy térség fejlődése ezáltal biztosított lehet, és a vidék eltartóképessége, megtartóereje együttesen tud érvényesülni. 2024. január elsejétől pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy minisztérium irányítása alá került a területi közigazgatás, az önkormányzati igazgatás és a területfejlesztés - hangsúlyozta Takács Szabolcs.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadását azzal kezdte: fontos a konzultáció.
- Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a program nem vált fel semmilyen más fejlesztési programot, hanem ez egy újabb lehetőség az önkormányzatok számára a fejlesztésekre és az üzemeltetési projektek megvalósítására - mutatott rá a miniszter.
Beszélt arról is, hogy Budapest már 2004-ben is felette volt az európai uniós átlagnak, hiszen 2004-ben 129 százalékon állt, 2022-ben 158 százalékon, tehát jelentősen elhúzott az Európai Unió átlagos fejlettségétől is.
- A mi Közép-Dunántúlunk, ami egyébként a legjobban teljesítő régió, 59 százalékról 71 százalékra lépett előre, míg a Dél-Alföld 44-ről 55-re, az Észak-Alföld 42-ről 50-re, Észak Magyarország 40-ről 50-re, a Dél-Dunántúl 44-ről 52-re, míg Pest megye, amely közvetlenül határos a fővárossal, 56 százalékról 65 százalékra. Magyarországon ma egy olyan területi egyenlőtlenségi térkép alakult ki, ahol a főváros kiemelkedően az Európai Unió átlaga felett áll, és az utána következő legfejlettebb régió, a közép-dunántúli régió is kevesebb, mint fele teljesítményt tud felmutatni - jegyezte meg Navracsics Tibor. 
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte, tapasztalható egy gyorsuló felzárkózás regionális szinten is, hiszen míg 2004 és 2010 között a régiók (Budapest kivételével) gyakorlatilag alig-alig, vagy egyáltalán nem léptek előre, addig 2010 és 2022 között már egy jelentősebb előrelépés történt.
Navracsics Tibor a járások kapcsán elmondta, Veszprém vármegyében is vannak olyan járások, amelyek a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, miközben a közép-dunántúli régió a maga 71 százalékával a Budapesten kívüli Magyarország legsikeresebb régiója. Viszont Veszprém vármegyén belül is lehet találni olyan járásokat, amelyek fejletlenségét elfedi a regionális adat.
Navracsics Tibor szerint tapasztalható egyfajta felzárkózás, azonban ennek a felzárkózásnak járási szinten nagyobb lendületet kell adni. Adódik a kérdés: miből?
- Sok vita volt arról, hogyan tudunk újabb fejlesztési forrásokat teremteni. Ennek során született meg az a kezdeti ötlet, miszerint a települések az iparűzési adóbevétel 2024-es szintjét megtartják. Majd 2025-ben is megkapják a 2024-es szintet, és a 2024-ről 2025-re történő növekményt a költségvetés magához veszi. Egy része aztán a szolidaritási alapba kerül, ami a Pénzügyminisztérium becslése szerint körülbelül 55-60 milliárd forint. 65 milliárd forint pedig a területfejlesztési alapba jut, és a járások számára megpályázható összeggé válik - magyarázta Navracsics Tibor.
Azon járások esetében, ahol a 2024-ről 2025-re történő növekmény nem haladja meg a 250 millió forintot, ott a költségvetés pótolja a járásoknak, és biztosítja, hogy 250 millió forint legyen a pályázható összeg plafonja Azon megyeszékhely-központú járások esetében, ahol ugyanez a növekmény az 500 millió forintot nem éri el, ott a költségvetés hasonlóképpen garantálja a félmilliárd forintos keretösszeget. Azon járásoknál, ahol ez 250, illetve 500 millió forintnál magasabb összeg, ott értelemszerűen ez a magasabb összeg áll rendelkezésre pályázati keretként. Ez a 174 járásból 135. Veszprém vármegye esetében ez a veszprémi járás kivételével az összes többi járást jelenti.
- A veszprémi járás ebbe a kategóriába nem esik bele. A veszprémi járás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 280-800 millió forint körüli növekménnyel számolhat, és értelemszerűen ez visszapályázható lesz. Tehát ennek a teljes összege rendelkezésre áll a veszprémi járás számára - mondta a miniszter.
A mostani elképzelések szerint járási szinten járási fejlesztési fórumokat hoznának létre, amelyeknek tagjai az önkormányzati hivatallal rendelkező polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnöke. A vármegyei közgyűlés elnöke mindegyik járási fejlesztési fórumnak az elnöke is egyben, mert a vármegyei közgyűlés felelős a vármegye területfejlesztési programjáért.
- A TOP-os programokat is itt koordinálják, tehát a koordinációs munkát itt tudják elvégezni. Az önkormányzati hivatallal nem rendelkező települések polgármesterei az önkormányzati hivatallal rendelkező polgármesteren keresztül tudják érvényesíteni az akaratukat - jegyezte meg Navracsics Tibor.
Hozzátette, nekik kell elfogadniuk kétharmados többséggel egy projektlistát, azaz rangsorolják a projekteket. A kormánynak közzé kell majd tennie azokat a célokat, amelyek eléréséhez projektlistával pályázhatnak a járási fejlesztési fórumok. Infrastruktúrafejlesztésre és -üzemeltetése biztosan pályázhatnak majd a járások meghatározott összeggel. Az is biztosnak tűnik, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium jelöli ki a prioritási lista alapján, hogy melyek azok a projektek, amelyeket támogat.
Juhász-Léhi István