HÍRHÍD | Tapolca Régió Hírportálja
2025. július 4.
//
Ulrik névnap

Repülő régész – A levegőből vette észre a csaknem kétezer éve elrejtett kincs helyét

2025. február 10. 8:21
Veol.hu
A római korban a Balatonnál élt eleinktől tanultunk rendet rakni – ez is eszünkbe juthat, ha meglátjuk a napokban feltárt régészeti leletet. A diszeli vaskincs darabjai ugyanis szépen elrendezve bújtak meg a föld alatt csaknem kétezer évig, oda rejtették el ezeket egykori tulajdonosaik. A régészeti lelőhelyet a repülő régész, Győrffy-Villám Zsombor a levegőből vette észre.

A régészet egészen újszerű módszereket is bevet manapság a több ezer éves leletek felderítése érdekében, például digitális eljárásokat, szonárokat. A Balaton közelében élt őseink életmódjára utaló római kori szerszámok pedig különleges véletlenek révén kerültek elő. Szerepel ennek a friss tudományos felfedezésnek a történetében siklóernyő, a hazaindulás előtti utolsó pillanatban jelző fémkereső és egy hosszú hétvégi ásatás is. Régész az ásatásnál – A szépen kupacba rendezett római kori szerszámokhoz olyan faragott kövek vezették el Győrffy-Villám Zsombor régészt, amikre siklóernyőzés közben figyelt fel. Fotó: Wass Albert Könyvtár és Múzeum/Décsey Sándor

Győrffy-Villám Zsombor régész nyilatkozott lapunknak, és többek közt az is kiderült, hogy a szakemberek azt nevezik depóleletnek, amit eleink direkt ástak el, azaz olyan kincsről van szó, amit szándékosan rejtettek el a föld alá. A diszeli tárgyak egykori tulajdonosai számára pedig a földművelés, a famegmunkálás és a textilkészítés eszközei voltak értékesek.

– Tömören, tényszerűen mit mondhat a friss régészeti felfedezésükről, az eszközkészletről, amihez a Wass Albert Könyvtár és Múzeum a Pécsi Janus Pannonius Múzeummal szoros együttműködésben folytatott munkája vezetett el?

– Idén január 24-én egy 28 darabból álló késő római vasdepóleletet találtunk Diszel határában.

Régész a levegőben

– Minek köszönhető, hogy pont ott ástak, ahol megtalálták a szerszámokat? Megérzésnek? Kirándulók beszámolóinak?

– December végén siklóernyőzés közben két római kori faragott követ találtam Diszel határában. A terület nem nyilvántartott régészeti lelőhely, ezért egy nagyobb terepbejárással szerettük volna tisztázni, hogy a kövek környezetében vannak-e más régészeti leletek, ha vannak, mikoriak és mekkora a lelőhely kiterjedése. A terepbejáráson, amit januárban tartottunk a múzeum szakembereivel és önkéntesek segítségével, fémkeresővel került elő a vasdepó.

– Tényleg már épp hazaindultak volna?

– Igen. A bronzkortól kezdve a római kori, az avar és a középkori tárgyakig több korszakból gyűjtöttünk leleteket, és már nagyjából körvonalazódtak a lelőhely határai, de ahogy a régészeknél ez sokszor lenni szokott, péntek délután jött a vezérlelet. Már a kocsik felé indulva, az aznapra tervezett utolsó sort végigjárva jelzett a fémkeresőm. Mivel tudtam, hogy a délután hátralévő részében már nem lehet maradéktalanul elvégezni a bontást és a szükséges dokumentálást is, így a munka java a hétvégére maradt.

– A vastárgyak korát hogyan állapították meg? Biztosra vehető, hogy római koriak, a 4. századból származnak?

– A leletegyüttes, egy darabot leszámítva, vastárgyakból állt, amelyek keltezése nem túl egyszerű, de a környékről, például Keszthely-Fenékpusztáról, Balácáról, Gyulafirátótról és a provinciából ismert hasonló leletek alapján a 4. század végére keltezhető ez a depó. Mindezt a felszínen gyűjtött, szintén ebből az időszakból származó érmék és egyéb tárgyak is alátámasztják.Dolabra, azaz csákány, a római korban a fafaragás mellett több funkciót is betöltő szerszám.  Fotó: Wass Albert Könyvtár és Múzeum/Győrffy-Villám Zsombor

Ekét, kapát, fúrót, csákányt dugtak el a barbárok elől

– Mire használták őseink a most megtalált, szépen egymás mellé elrakott eszközöket? Tudjuk pontosan mindegyikről?

– Előkerült egy úgynevezett taligás eke minden alkatrésze, az ekevas, a csoroszlya, az ekehúzó lánc, és egy kapa. Ezek mezőgazdasági, földművelési eszközök. Találtunk fa megmunkálásához használt eszközöket is, fúrókat, vésőt, vonókést és egy dolabrát – ez egy csákányhoz hasonló eszköz, ami a fafaragás mellett több funkciót is betöltő szerszám. Előkerült egy szálleverő, ami a textilművesség eszköze, egy bronzcsengő, egy ágvágó kés és több egyéb vasalat is.

– Mi az, hogy depólelet?

– A földbe szándékosan elásott leletegyüttes, melynek ez esetben az értékmentés lehetett a célja, tehát a tulajdonos így próbálta elrejteni vagyonának egy részét, feltehetően egy külső, barbár támadás előtt.

– Mi a lelet jelentősége? Mit tudunk meg belőle a korábban itt éltekről? Mit árul el életmódjukról?

– A lelet tudományos jelentőségét többek között az adja, hogy nem szórványként kerültek elő a tárgyak, hanem pontosan dokumentálva sikerült feltárni azokat. A tárgyak segítségével pontosabb képet alkothatunk arról, hogy a császárkor végén itt élők milyen termelőtevékenységeket végeztek, ezekhez pontosan milyen eszközöket használtak, esetünkben földművelés, famegmunkálás és textilkészítés során. Ezek a leletek feltehetően egy kisebb villagazdaság vaseszköz készletének értékesebb darabjai lehettek egykoron. A leletek párhuzamai a közelebbi és a távolabbi kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat tárják elénk.

Ezeknek a szakmáknak az eszközei kerültek elő Diszelnél

földműves

famegmunkáló, fafaragó

textilkészítőA bronzcsengő kivételével a feltárt leletegyüttesben minden tárgy vasból készült. Fotó: Wass Albert Könyvtár és Múzeum/Décsey Sándor

Hamarosan láthatjuk a vaskincset

– Hova kerülnek az eszközök? Láthatja majd ezeket a közönség?

– A feltárás után a Wass Albert Könyvtár és Múzeum régészeti raktárába kerültek a leletek, majd igen hamar a fémrestaurátorunknak adtuk át őket, ugyanis a lehető leggyorsabban el kell kezdeni a restaurálást. Ha ez megtörtént, akkor pár hónapon belül Tapolcán egy kiállítás keretében szeretnénk bemutatni a közönségnek a leleteket.

– Hogy lehet, hogy épségben megmaradtak a most megtalált szerszámok?

– A bronzcsengő kivételével minden tárgy vasból készült. Ami különlegességnek számít, az a szálleverő csontnyele, amely szinte teljes épségben megmaradt. A tárgyakat a szántás és fagyhatár alá, mintegy hetven centiméteres mélységben ásták el, valószínűleg ennek és a kedvező talajnak köszönhető, hogy épen, egyben megőrződtek.

Rimányi Zita

További cikkek

Ajkai a legjobb irányító: sikerek a tűzoltószakmai versenyen
Ajkai a legjobb irányító: sikerek a tűzoltószakmai versenyen
A napokban zajlott az országos tűzoltószakmai verseny Győrben, ahol a vármegyénket képviselő ajkai csapat tagjai egyéniben és csapatban is szép sikereket értek el.
Végleg bezárnak! Ikonikus balatoni étterem búcsúzik
Végleg bezárnak! Ikonikus balatoni étterem búcsúzik
Bezár az egyik legismertebb balatoni étterem. A Kisfaludy-ház – túlzás nélkül – ikonikus étterem az északi parton, Badacsonyban. Évtizedes hagyományai vannak ennek a helynek a balatoni vendéglátásban, most mégis bezár.
Így tudhatjuk meg, merre járnak a gólyáink
Így tudhatjuk meg, merre járnak a gólyáink
Június 23-án kezdődött meg Tapolca–Diszelben a fehér gólyák gyűrűzése. Veszprém megyében 5 napon át zajlik a madarak megfigyelése.
Régi-új igazgatót neveztek ki a tapolcai kórház élére
Régi-új igazgatót neveztek ki a tapolcai kórház élére
Dr. Lang Zsuzsanna ismét átvette a Tapolcai Deák Jenő Kórház főigazgatói feladatait. A főorvos asszony korábban már egy évtizeden át, 2012 és 2022 között vezette az intézményt.
Bűnlajstrom a tapolcai apa neve mellett, egész Európa őt keresi
Bűnlajstrom a tapolcai apa neve mellett, egész Európa őt keresi
A 39 éves Horváth Richárd nem aprózta el, nevét már Európa-szerte ismerik a rendőrök. Több elfogatóparancs is érvényben van a tapolcai apával szemben.