A Balaton az idei nyáron sem maradt visszhang nélkül: a tó vízszintje augusztus végére a szokásosnál alacsonyabbra csökkent, miközben több helyen megjelentek az algásodás jelei is. A sekélyebb partszakaszokon zöldes árnyalatot vett fel a víz, a Keszthelyi-öbölben pedig időnként cianobaktérium-foltok is kialakultak. Bár ezek a jelenségek nem veszélyeztették a fürdőzőket, a szakemberek számára egyértelmű a jelzés: a tó túlterhelt, és sürgős beavatkozásra van szükség. A kormány döntött a kotrásról. 
Ezért kell a kotrás
Egy frissen hozott kormányhatározat értelmében azonnali intézkedéseket rendeltek el a vízminőség védelmére. A Balatoni Szövetség közleménye szerint: munkálatok augusztus elején kezdődtek, és azóta is folyamatosan zajlanak. Két kotrógép dolgozik jelenleg is a Keszthelyi-öbölben, ahol a régi iszapcsapdát már kitisztították, most pedig egy új, 1,2 méter mély csapdát alakítanak ki. Ez az egész öbölből begyűjti majd az üledéket, csökkentve a tápanyagterhelést, ami az algásodás egyik fő oka, írták a hivatalos közösségi oldalukra feltöltött bejegyzésben.
A jelenlegi ütemezés szerint mintegy 70 ezer köbméter iszap eltávolítása történik meg az ősz végéig. A kotrás a nyugati medencében zajlik, de a tervek szerint a keleti részen is sor kerül majd a medertisztításra, még a tél beállta előtt. A munka azonban nem ér véget ezzel – az előkészítés alatt álló középtávú program a vízgyűjtő területek rendezését, a nádasok védelmét és a vízszintszabályozás finomítását is tartalmazza.
– A határozatban foglalt középtávú beavatkozásokról már folynak az egyeztetések és tárgyalások, erősítette meg Pali Róbert, a Balatoni Szövetség elnöke a közleményben. A cél azonban nemcsak az, hogy a mostani problémákat orvosolják, hanem hogy hosszú távon is fenntartható állapotot teremtsenek a tóban.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is megszólalt a munkálatokkal kapcsolatban. Úgy fogalmazott: „Ez az egy kotrás nem fogja megoldani a problémákat." Hozzátette: csak enyhíthet valamit, például az árvaszúnyogok rajzásán jövőre, talán az algásodáson is. – De ahhoz, hogy megnyugtató helyzetet kapjunk a Balatonban, hosszú távú programra van szükség, fogalmazott a miniszter. Erről a döntésről Navracsics Tibor már a Médiahajó rendezvényünkön is beszélt, azt mondta akkor a Szent Miklós fedélzetén, hogy rendszeressé kell tenni a kotrást.
A tó vízhőmérséklete júliusban és augusztusban többször meghaladta a 24–25 fokot, ami kedvezett az algák elszaporodásának. A klorofill-tartalom, amely az algabiomasszát jelzi, a nyugati medencében magasabb volt a szokásosnál, és a vízszint is jócskán elmaradt a korábbi évek átlagától. A Sió-zsilip nyáron zárva maradt, hogy a maradék víz a tóban maradhasson, mégis sok helyen a megszokottnál sekélyebb partvonal fogadta a strandolókat.
Koszorus Rita