Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. Padányi Biró Márton építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát a több száz éves régi püspöki kúria alapjaira. Az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül. A most lezárult fejlesztés keretében a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is. A palota és annak lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé.
Mindehhez a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram nyújtott segítséget, amely program keretében összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei, így a sümegi palota is. A püspöki palota felújítása több, mint 2 milliárd forintba került, ehhez 1,7 milliárd forint uniós támogatást használtak fel, hazai forrásból pedig 300 millió forint állt rendelkezésre.
A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg.
A kormánybiztos az átadón elmondta, a Sümegi Püspöki Palota története egy kezdet üzenetét hordozza magában. Utalva ezzel arra, hogy a török hódoltság káoszos időszaka után ez az épület ismét a stabilitást és a rendet jelképezte az embereknek, ami visszatért az országba.
Az, hogy az utóbbi évtizedekben számos magyar történelmi épület megújulhatott azt is jelképezi, hogy a magyarok közössége ismét új erőre kapott, visszatért a nemzet önbecsülése és van jövőképe, tehát a Kormány Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogramjának nem csak turisztikai és örökségvédelmi haszna van, hanem a közösségekben rejlő lehetőségeket is tovább erősíti.
A mostani fejlesztés során megtörtént a palota külső környezetének részleges felújítása, amelyben sor került többek közt a belső udvar térszervezésére és a zöldfelület rekonstruálására. A palota kétszintes épületének közel kétharmadán (1600 m²) belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el, amelynek során kiépült a modern épületgépészet: a fűtés- és a teljesen új elektromos rendszer. Ezek mellett megújultak még a közösségforgalmi vizesblokkok és az irodai részleg is, valamint kávézó és ajándékbolt került kialakításra. A palota Vár felé eső oldalán mélyszivárgók kiépítésével és egy úgynevezett reversion technológiával a talajvizesedés megelőzésére is megoldás született.
A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. A palota egyik termében elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két teremben pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A palota restaurálási koncepciója és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be.
Emellett hagyományos és modern, 3D technológiát is alkalmazó kiállítások is helyet kaptak az épületben, valamint az udvaron rendezvényteret alakítottak ki, az épületben kávézó és ajándékbolt nyílt, továbbá múzeumpedagógiai programok megvalósítására is alkalmas lesz a palota.