A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület szervezte azt a vidám hangulatú összejövetelt a badacsoytomaji városháza előtt, amelyre a hűvös idő ellenére is számos érdeklődő kilátogatott.
Az eseményen a szervezők egyszerre építettek a keresztény hagyományokból ismert Márton-napi szokásokra, amelyek elsősorban a gasztronómiában öltöttek testet a libazsír és a libából készült ételek formájában. Mellette a gyermekek körében népszerű tökfaragás kelta hagyományokból eredő szokását is megelevenítették.
Az eseményre kilátogatott Navracsics Tibor is, aki köszöntötte a résztvevőket.
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.