A holokauszt áldozatainak 80. emléknapján rendezett tárlatnyitó ünnepségén Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter emlékeztetett rá, hogy a 80. évfordulóját ünnepeljük az amúgy is szenvedésekkel teli huszadik század legtragikusabb évének. 
– Kötelességünk évente emlékezni a holokausztra, amely nemcsak a zsidóság, hanem minden helyi közösség egészének tragédiáját jelenti. Tapolcán is nagyon sokkal járult hozzá a helyi zsidóság ahhoz, hogy a város az akkori Magyarország egyik virágzó települése legyen évszázadokon keresztül, és hogy mi ma itt rájuk emlékezhessünk. Ugyanez a megemlékezés Európa bármelyik településén megtörténhetne, mindenkinek van oka gyászolni, joga és kötelessége emlékezni. A Batsányi-gimnázium ennél többet tett, hiszen emlékezni valamire távolságtartást is jelent. Az intézmény azzal, hogy helyet adott a kiállításnak és lehetőséget a diákoknak bekapcsolódni a kiállítás elrendezésébe, a tárlatvezetésbe, nemcsak az iskola és Tapolca közügyévé tette a kiállítást, hanem a jövő nemzedék egyik feladatává is – mondta a miniszter.
– A tárlaton családi sorsokat, egyének életét ismerhetjük meg, vannak köztük áldozatok és túlélők, de ezeken a történeteken keresztül a holokauszt lényegét látjuk. Az a közösségek elleni iparszerű népirtás volt, egy közösség megsemmisítésére való törekvés, amely egy kultúra, egy civilizáció, egy közösség legtehetségesebb, legszorgalmasabb, vagy éppen csak leginkább odaadó tagjai élete megsemmisítését jelentette. Azért fontos megtanulnunk ezt nemzedékről nemzedékre, hogy soha ne ismétlődhessen meg ez a tragédia, és hogy abból tanulva, következtetéseit levonva, a felelősséget vállalva annak érdekében tevékenykedjünk, hogy egy jobb világban élhessenek az utánunk következő nemzedékek – zárta beszédét Navracsics Tibor. 
Riba Erzsébet tanárnő elmondta, hogy a kiállítás a hétköznapok felől közelíti meg az emlékezés témáját a 80. évfordulón. A tapolcai családok albumát jelképesen fellapozva idézte fel a városban egykor élt zsidók emlékét. – 320 évvel ezelőtt érkezett településünkre az első zsidó család kereskedelmi céllal. A betelepülőket pozitívan fogadták az Eszterházyak, a veszprémi püspök pedig bérbe adta földjeit a betelepülők számára. Egy évszázad múlva Lessner Júda már megalapíthatta a zsidó közösséget, hitközséget – mondta a tanárnő, és azt kérte, hogy mindenki fogjon össze annak érdekében, hogy gyermekeink, unokáink emberséges, jobb világot élhessenek, ahol nincs helye a másik ember megbélyegzésének.
Az ünnepségen az intézmény diákjai működtek közre kulturális műsorral és tárlatvezetéssel.
Tóth B. Zsuzsa