A program még szervezés alatt áll, várják mindazokat, akik régebben játszottak a zenekarban. Szücs Krisztián karnagy, aki 2011 óta vezeti a zenekart, elmondta, hogy ma 25 taggal működnek, a legfiatalabb középiskolás, a legidősebb 52 éves. Alakulásakor, 100 évvel ezelőtt 21 tagja volt az együttesnek. Az akkor megfogalmazott cél a bánya ünnepeinek és a társadalmi rendezvények színvonalának emelése, valamint a szórakoztatás volt. Ebben az időszakban nemcsak a bánya, hanem más vállalatok, szervezetek, például a MÁV és a tűzoltóság is alapított zenekart. A fúvósok népszerűek voltak, a két világháború után, amikor sokat hallgatták a katonazenekarokat, katonazenét, az indulókat és a polkákat. 
Ajkán támogató közegben alakult a zenekar, a bányavezetés és mérnökök is felkarolták az együttest. A zenekari tagság számos előnnyel járt, például munkaidő-kedvezménnyel, kiemelt orvosi ellátással, özvegyi segéllyel, halál esetén pedig a zenekar temettette el az egykori tagját. A bányászok hamar megszerették a zenekart, amelyik szórakoztatta őket a bányásznapon, ünnepségeken, születésnapokon.
Az alakuló ülés jegyzőkönyve fennmaradt az utókornak, ahogy egy pénztárkönyv is, amelyet 1932-től 1950-ig vezettek. Végig lehet követni, hogy mikor mennyit fordítottak utazásra, fellépésekre, majd hazafelé mennyit fizettek a vendéglőben. Ma is él az a megállapodás, hogy a fellépésekre utazást a zenekar fizeti, az ellátásukról, szállásukról, ha szükséges, a meghívó gondoskodik. Tagdíjat nem fizetnek a zenekari tagok, de a szereplésekért sem kapnak pénzt. Ami befolyik, a működésükre, hangszerek vásárlására, javítására fordítják. A fúvószene is folyton fejlődik, új hangszerek jelennek meg. Hetente egy próbát tartanak, ha valamire készülnek, akkor többet is. Évente nyolc-tíz új darabot tanulnak, és van egy 25-30 darabból álló repertoárjuk, amit néhány próbát követően elő tudnak adni. Telt házas a hagyományos farsangi hangversenyük, amelyre vendég zenekarokat is hívnak, szerepelnek a társadalmi ünnepeken, falunapokon, fesztiválokon, majd advent időszakában a templomokban is.
– A zene életünk szerves része, amelyet felemelő érzés művelni úgy, hogy ne csak mi leljük benne örömünket, hanem másoknak is örömet szerezzünk – fogalmazta meg Szücs Krisztián.
Tisler Anna