Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos büszkén beszélt arról, hogy már negyedik éve rendezik meg a magyar mozgókép ünnepét ebben a térségben. – A film mindig kollektív, alkotó folyamat eredménye – emelte ki. Hozzátette, életműdíjat azok a művészek kaptak, akik egyéni látásmódjukkal, kivételes megközelítésükkel, kiemelkedőt alkottak. Sok évtizedes pályafutásukkal a magyar filmkincset gyarapították. Bóka István polgármester reményei szerint „gyökeret ver” a fesztivál Balatonfüreden, melynek a későbbiekben is helyszínt adhatnak. – Büszkék vagyunk arra, hogy Veszprém és Balatonalmádi mellett a mi városunk is az egyik gazdája lehet ennek a rangos eseménynek, mely jelzi, mennyire fontos a magyar film, a mozi – fogalmazott. Hozzátette, érdekes filmeket lehet látni a Balaton Moziban, a Tagore sétányon kialakított szabadtéri moziban. Bóka István méltatta a kitüntetetteket, akiknek életét meghatározta a filmművészet. A polgármester rámutatott, jövőre lesz Jókai Mór író születésének 200. évfordulója, aki sok időt töltött Balatonfüreden. – Ennek apropóján nagyon örülnénk annak, ha a jövő évi filmes kínálatban kiemelt helyet kapnának a Jókai-regényekből készült filmek, mint például A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, Az aranyember, illetve A fekete gyémántok című alkotások. Bóka István kiemelte, ezen a hétvégén a film és mozi mellett az irdalom, a zene és a képzőművészet színvonalas programjaiból lehet válogatni, ugyanis most rendezik meg a Könyv, bor, jazz fesztivált és az ünnepi könyvhetet is. A köszöntők után alkalomhoz illő jazzmuzsikával ajándékozták meg a közönséget.
Mint ismert, június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezett legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhetett, illetve nézhet meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi, nagy sikerű cannes-i vetítés után itt lesz láthatta a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is. Az ünnepélyes életműdíj-átadón elhangzott, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmasan vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. Az 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről.
A laudációkban elhangzott, Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó, Öcsi!, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékeznek.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi című filmet nézhették meg a filmbarátok. Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában koncertezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tisztelgett előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítették.
Mint ismert, a Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a Veszprém–Balaton régióban, amely különleges élményt nyújt a közönségnek és pezsgő találkozót a hazai filmeseknek.
Kovács Erika