A Bányászati Múzeumban két érdekes előadást tartották a szakemberek. A romániai Valiora településen vett részt negyedik éve a dinoszaurusz-maradványok felkutatásában Gulyás Péter földtani kutató. Az idén május 10 és 19 között egy kutatócsoport tagjaként járt Kadics Ottokár nyomában. Gulyás Péter a fotókkal illusztrált előadásában szólt arról, hogy nehéz terepen végzik a kutatók, akik között biológus és térképész is van, a munkát, a felkutatásra váró maradványok egy része meredek hegyoldalban van, máshol pedig folyton sáros a terület. A felllelt csontok állaga is változó, az ép darabok mellett találnak olyanokat, amelyek hamar elporladnak. A kutató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a csontokból lehet következtetni az állat nagyságára és életmódjára.
A másik előadó, Szunyogh Gábor okleveles bányagépész, a műszaki tudományok kandidátusa a Kuktafazéktól az Ármin akna gőzgépéiig című előadásában a gőz ipari felhasználásának kialakulásáról, a technika fejlődéséről szólt. Este Horváth Károly bányagépészmérnök fejlámpás tárlatvezetést tartott. Aki megéhezett, bányászszendvicset készíthetett.
A Városi Múzeumban az amazonasi indiánok nyomában eredve ismerhették meg Molnár Gábor író munkásságát, aki Brazíliában expedíción vett részt, onnan egzotikus állatokat küldött haza, majd élményeit könyvben írta meg. A folyosón a kiállítás anyagából a xavante törzs életével ismerkedtek meg a látogatók, a teremben film segítségével pillanthattak be szokásaikba, mindennapjaikba.
Hegedűs Gergő kisállattenyésztő előadásában a kígyókról, pókokról, siklókról beszélt, majd bemutatott néhány kígyót, amelyet a bátrak meg is simogathattak. Sokan élték a lehetőséggel, főként a gyerekek közül. A totó kitöltésére vállalkozóknak végig kellett járniuk az egész múzeumot a helyes válaszokért. A múzeum előtti téren 16 illatot kellett felismerni, volt álomfogó-készítés, amelynek nagy jelentősége volt a brazil lakosság életében. A gyerekeket kézműves-foglalkozás várta, a Kriptonic-teraszon brazil zene szólt.
Tisler Anna