Nagy lendület van ebben a régióban – mondta a megnyitón Navracsics Tibor Fotó: Nagy Lajos/Napló– Az a legszebb az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban, hogy nem akar abbamaradni – fogalmazott a Kétezer-huszonhárom best of című kiállítás péntek délutáni ünnepi megnyitóján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. – Márciusban is újabb és újabb kiállítások nyílnak meg, létesítmények jönnek létre, ami mutatja, hogy ebben a régióban mekkora lendület van, és talán azt a célunkat is megvalósíthatjuk ennek segítségével, hogy ebből a térségből Magyarország első és Európa egyik legjobb kreatív régiója váljon. Talán több erőfeszítést igényel, de láthatjuk, hogy megvannak az eredményei, ahogy ez a kiállítás is tanúsítja.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere elmondta, a tavalyi év fantasztikus volt Veszprém életében. – Sokunknak 2023-ból örökre bevésődtek pillantok, érzések, amelyekre jó visszatekinteni – mondta. – Úgy vagyunk ezzel, mint a családi történetekben: generációról generációra adjuk át azokat a pillanatokat, történeteket, amelyek vagy jól, vagy rosszul érintettek bennünket, de 2023 Veszprémben a pozitív dolgokat jelenti. Tőlem is sokan kérdezik, hogy mi volt az a pillanat, ami különleges volt. Mindig más eseményt mondok, de a történések esszenciájának a kiállításán vagyunk. Az egyik intézmény úgy gondolta, hogy megpróbálja egy szubjektív megközelítéssel, az ő szemüvegén keresztül bemutatni. A kiállítás elsősorban arra fókuszál, hogy mik voltak azok a felemelő, nagy pillanatok, amelyek a képzőművészetben visszaköszöntek tavaly. Az rajtunk múlik, hogy ez ne csak múlt legyen, hanem a jövő is. Ez a cél, és ennek a kiállításnak is ez a legfőbb üzenete.
A tárlatot Winkler Nóra művészeti újságíró nyitotta meg, akinek a Veszprém–Balaton régióba érkezve Pecsics Mária kortárs fotós egy korábbi albuma jutott eszébe, amelyen van egy felirat: Kultúra. A kultúra, amikor elmegyünk egy hangversenyre, megnézünk egy kiállítást, és kultúra az is, ami a földből jön. Ami a mindennapi életünket szervezi és rendezi, az is a kultúra. Az is, ahogy beszélünk egymással, ahogy gondolkodunk, ahogy létezünk a hagyományainkban.
– Egy ekkora vállalás, mint az EKF, és annak képzőművészeti programja akkor teljesíti feladatát, ha ennek a nagyon tág definíciónak, hogy mi a kultúra, a kellően végső pontjairól merít – mutatott rá.
Elmondta, egy táj adhat egy látványemléket, formát, motívumot, és csodálattal nézhetjük, hogyan tud egyetlen motívum egy egész életművet megalapozni, és abban folyton újra meg újra felbukkanni. Szerinte egy táj biztonságos helyet ad egy alkotónak, egy házat, egy műtermet, egy helyet, ami kellően távol van a világ zajlásától. 
– Az EKF képzőművészeti programjának egyik legérzelmesebb része volt, amikor megismerhettük, ki mindenki dolgozik ebben a tájban, milyen helyeken, milyen enteriőrökben jönnek létre munkák – fogalmazott Winkler Nóra.
Elhangzott az is, hogy a műalkotások egy része építkező jellegű, de az EKF arra is lehetőséget adott, hogy kicsit régészeti módon visszakeressünk olyan elemeket, amelyek egykor tartoztak ehhez a tájhoz és kulturális múltjához.
A Kétezer-huszonhárom best of című kiállítás június 2-ig látogatható.
Juhász-Léhi István